Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
Az utóbbi két évtizedben hatalmas lendületet nyert bacteriologia nemcsak a betegségek aetiologiájában, hanem a diagnostika és pathologiai értelmezés terén is mind nagyobb jelentőségre emelkedett. A laboratórium felszerelésének ki kellett ennélfogva terjedni a bacteriologiai kutatás eszközeire is. Nemkülönben szükséges volt gondoskodni az experimental pathologiának azon nélkülözhetlen kellékeiről, a melyek a vivisectiók tudományos alkalmazását lehetővé teszik. Némely kevésbé elvileges, de viszonyaink között mégis fontos körülményekre vázlatom folyamán lesz alkalmam reátérni. A kórodat épület beosztása, szellőzés, fittes, vi^ve^etés, világítás, villámkészülékek. Az épület áll egy souterrainből, a mely minden oldalon tágas légsánczczal van körülvéve, azután egy földszintből és két reá helyezett emeletből. Szóljunk mindenekelőtt az egész épületre egyaránt kiterjedő általános berendezésekről, mielőtt a részletes beosztás és berendezés leírásához fognánk. A szellőzés következőképen történik : A souterrainből az épület egész magasságán keresztül egy füstcsö emelkedik, a mely a háztető fölé két méter magasságra nyúlik. Ez magába veszi az intézet összes tüzelőinek füstjét és igy az épületben magában fel nem használt meleget. A füstcsönek azon időben való melegítésére, a midőn az intézet nem füttetik, még egy külön tűzhely van szánva, a mely egyúttal viz melegítésére is használtatik, ez utóbbi a füstcsőhöz vezettetik csövekben, ezen vezetékcsövek ezt tekervényekben körülfutják. A füstcsövet egy bádogköpeny veszi körül, a melynek átmérője i méterrel haladja meg a füstcsöét, úgy hogy a két cső között levő légoszlop minden sugárban 1U m. átmérővel bir. Ezen légoszlop összefüggésben áll a földszint és a két emelet helyiségeivel három főcsatorna által oly módon, hogy az illető főcsatornák a hozzájuk tartozó emeleteken annyi al-ágra oszlanak, a hány helyiség szellőztetendő. Ezen al-ágak a szellőztetendő helyiségek falzatában megint több harmadrendű ágazatra oszlanak, a melyek mindegyike több nyílással az illető helyiségekbe nyílik. Igen természetes, hogy midőn a füstcsö és ennek közvetítésével a közte és a köpeny között levő légréteg felhevíttetik, egyensúly-különbség hozatik létre a kórodai helyiség hűvösebb és a szellőztető készüléknek hevített és azért könnyebb levegője között. A termek nehezebb levegője a szellőző csövek felé áramolván, a könnyebb meleg légoszlopot maga előtt hajtja, mig megint maga is átmelegedvén, ismét a mögötte levő kórterem levegője által hajtatik tel és igy a helyiségek kiszivattyúztatnak. A szellőző cső hatásának fokozására egy az aspiratorra helyezett Wolpert-féle légszívó szolgál, a mely azt eszközli, hogy a külső légmozgás mint légritkító mozzanat használtatik fel és a szivóeröt fokozza. A kiszívott levegő helyett a termekbe friss, tiszta levegő áramlik be. Ennek eszközlésére az udvaron az épülettől 20 méter távolságban egy légtorony van alkalELSŐ BELKLINIKA.
