Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
24 TANULÓK. TANULÁS IDEJE. TANDÍJ RENDSZEREK. ÖSZTÖNDÍJAK. tizedében szláv is. 1860 után az orvostanhallgatóknak kizárólag magyarul 'dtak elő, csak oly tárgyaknál németül is, melyeket a sebészhallgatók' y' is tanultak mindaddig, míg e tanfolyam fennállott. A tanulóság anyaga 1770—1867-ig változó volt. Kezdetben túlnyomó volt a sebész —, még pedig német ajkú sebészhallgatók száma,, kiknek legnagyobb része felszabadult borbély inas lévén, legfeljebb egykét elemi osztályú előképzettséggel bírt*, később már négy, majd legutóbb hat gymnasiumi osztálybeli előképzettséget kellett kimutatniok, a mi aztán a 67-es évek után a tanfolyamot önmagától megszüntette. Az orvostanhallgatóktól kezdettől fogva megkívánták azt, hogy a két, illetőleg három évi bölcsészeti tanfolyam bevégzéséről bizonyítványt, az ötvenes évek elejétől pedig érettségi bizonyítványt mutassanak be a tanfolyamra való felvételnél. A tanulmányi idő 1770,71 —1786'87-ig november i-én, ettől' kezdve 181869-ig szeptember i-én, 1819 '20-tól október i-ével kezdődött. A tanítás kezdetben az 1774-iki intézvén}7 értelmében egészen ingyenes volt, II. József császár idejében évi i5frt tandíját kellett fizetni a tanulóknak. A befolyt tandijakat szegény és szorgalmas tanulóknak adták ösztöndíjul. Ez így maradt 1848-ig. Az ötvenes évek elején a tan- szabadsággal együtt bejött a lec^kepényrendsjer, a mely szerint a tanuló annyi forintot fizetett tandíjul, a hány órát vett hetenként és a mely leczkepénzek a tanárnak a kinevezési okmányban is megnevezett jövedelmét képezték. A szegény szorgalmas orvostanulóknak ös\töndijjal ellátása már Mária Terézia királynő és II. József császár idejében elkezdődött. Több évtizeden át négy királyi ösztöndijállomás volt orvosnövendékek számára 200 írtjával. Már a 3o-as években óhajtotta az orvosi kar a sebészi mütevö intézetnek egyetemünkön meghonosítását, de ez nem sikerült;, e kívánságának csak annyiban lett sikere, hogy Becsben az ottani sebész- mütevö intézetben létesítettek két mütö-növendéki ' ösztöndíjat magyar ifjak számára 36o frt ösztöndíjjal. Csak i854/55-ben állították fel a. jelenlegi mütöintézetet kezdetben két, későbben négy ösztöndíjjal.
