Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

482 PHYSIKAI INTÉZET. cursus minden tanév első felében öt órás kísérleti előadás, mely »elemi természet­iem« czíme alatt a gyogyszereszethallgatok tanulmányi igényéi szerint van beren­dezve és melynek befejezésével a gyógyszerészek e tárgyból elővizsgálatot tehetnek. A kísérleti physikai gyakorlatok első foka (kezdők számára) a qualitativ és quantitativ kísérletezésben való jártasság megszerzésére irányul, második foka (haladók részére) ellenben a szabatos physikai mérések végrehajtására tanít. E gya­korlatokban első sorban bölcsészettanhallgatók, középtanodai tanárjelöltek, kisebb számban orvosnövendékek és gyógyszerésznövendékek vesznek részt. b) Az elméleti physika bevezető része, az analytikai mechanika, évenkint az első félévben heti négy órai előadásban s evvel kapcsolatos két órai gyakorla­tokkal leesz tanítva; szükség esetén a második félévben még pótlólag egy-két órai előadásban. E mellett a fénytan, az eleetromosság és mágnesség, rugalmasság, potentiáltan stb. elmélete cvclusszerü előadásban lesz tanítva, a szükséges kísér­letekkel és megfelelő elméleti gyakorlatokkal kapcsolatosan. Ezen collegiumokat rendszerint bölcsészethallgatók vagy műegyetemi közép­tanodai tanárjelöltek hallgatják és csak kivételesen más növendékek. E rendszeres előadásokon kívül a physika magántanárai tetszőleges collégiu- mokat tarthatnak. 4. A tanszékek jelen elhelyezése. Jelenleg a physikai inte'^et a kísérleti és az elméleti physikai tanszékek és a laboratóriumok otthona; ez az intézet külön e czélra épített, nagyobb szabású épületet kapott, mely 1886-ban elkészült s melybe ugyanezen évben beköl­töztek a tanszékek és laboratóriumok. Az épület a múzeum-körut és az Eszterházv- utcza közötti egyetemi természettudományi telepnek az Eszterházy-utcza felöli részén fekszik, három oldalról kerttel van körülvéve s két kapubejárattal bír. Főhomlokzata az Eszterházy-utcza felé néz; jobb homlokzata a műegye­temi melléképülettel szemközt áll, bal homlokzata az egyetemi élettani intézet felé­néz, hátulsó homlokzata az egyetemi vegytani intézet felé. Az épület három főrészből áll; az egyemeletes főépület a főhomlokzatot az összes lakosztályokkal, tantermekkel, műhelyekkel, dolgozó helyiségekkel, laboratóriu­mokkal s a gyüjteménytár szárnyával tartalmazza; egy egyemeletes melléképület néhány szobából áll és ugyanezen van a lapos tetejű magas torony; továbbá egy föld­szintes melléképület, a »magnességipavilion«, vasmentes három szobát tartalmaz. I. A főépület. Eltekintve az épületben levő lakosztályoktól, [az első emeleten van az igazgató, (I. emelet tervrajza i, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 9, 19, 20, 21, 22, 2 3, 24v 25, 26, 27, 28, 29). a földszinten két tanársegéd (földszint tervrajza 7, 8), a iöld- közben két szolga, részben földszint (földszint tervrajza 6), részben a földközben egy szolga lakása, az intézetben a physikai tanításnak és búvárkodásnak a kö\ét­kező helyiségek állanak rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom