Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
egy intézetet alkotnak ; ekkor b. Eötvös Loránd a kísérleti természettan rendszeres tanításával bizatott meg, megtartván a jogot, előadásait az elméleti természet- tanra is kiterjeszteni, másfelől Fröhlich Izidor az elméleti természettan ny. rendkívüli (1878), majd rendes (1885) tanarává neveztetett ki, az elméleti természettan rendszeres előadására való kötelezettséggel, egyszersmint a kísérleti physika előadására és az egvesített physikai intézet használatára jogosíttatott. Ezen idő ó,ta a physika két tanszéke a physikai intézettel kapcsolatos. Nagy öregbedést nyert az intézeti gyűjtemény 1876-ban, mikor a volt gellérthegyi egyetemi csillagda fenmaradt eszközei és könyvei az akkori II. physikai intézeti gyűjtemény és könyvtárral egyesíttettek ; ezekkel egyszersmind a Nagy Károly által Bicskén felállításra tervezett magáncsillagda eszközeinek elosztása alkalmából az egyetemnek jutó rész a nevezett physikai intézethez csatoltatott; mindezek a központi egyetem szerb-utezai szárnyának egy harmadik emeleti nagy szobájában helyeztettek el. Az egyesített intézet, az előbbi II. intézetnek helyiségein lyvül, az épen említett harmadik emeleti szobát és földszint az udvaron túl még három szobát és egy zárt folyosót bírt (melyek most a quaestura helyiségei), évi átalánya 1800 frtot tett ki. Ezekben a helyiségekben maradt az intézet 1886-ig, ezekben tartattak a kísérleti és elméleti előadások és gyakorlatok, az intézethez két tanársegédi állás szerveztetett és két szolga alkalmaztatott. Ezen évben az intézet átköltözött jelen házába. A physikai oktatás történeti fejlődését illetőleg a 17. századból nem igen maradt figyelemre méltó nyom; sőt miután 1635—1770-ig a jezsuita rendhez tartozó oktatók majdnem kivétel nélkül évröl-évre változtak — Fehér idézett forrás- müvéből kitetszik, hogy a tanárok előadandó tárgyaikat 1770-ig évröl-évre a legkülönbözőbb módon és a legtágasabb határok között változtatták — : igy igen sokszor fordult elő, hogy egy-ugyanazon tanár egymásra következő különböző években a következő tudományok közül — mathematika, physika, logika és meta- physika, ethika, szent és világi történet, lelkipásztorságtan, a vitatkozások tana, kánonjog, esetek (casuum) tana, szent-szónoklattan, szentirás-tan, theologia, — ötöt vagy hatot adott elő, a mi a tudományok mélyítését nem mozdíthatta elő, előadásuk alig lehetett más, mint az akkor engedélyezett nyomtatott vagy kéziratos vezérfonalaknak ismétlése; s a kísérletezés és megfigyelés is tekintettel a már felsorolt állapotára a gyűjteménynek, nagyon kezdetleges és hézagos lehetett. Csak az van mondva, hogy a nagyszombati egyetem fennállásának első százada végén (1735-ben) a természettani tanítás tárgya volt: Physica non generális solum, et particularis, séd et experimentális facta. Lényeges forduló pont állott be a physika oktatásában, mikor Mária Terejia 1769. nov. 7.-én kelt rendeletével az egyetemnek újjáalakítását rendelvén el, ebbeli; PHYSIKAI INTÉZET.
