Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
470 CHEMIAI INTÉZET. Winterl észlelte legelőször már 1790-ben, hogy a kéksavsók bizonyos körülmények között ferri-sókkal vörös színeződést okoznak (a mai rhodan-reactio). Ugyanő mondotta ki e század elején legelőször, hogy a kovaföld nem basis, hanem inkább sav természetű. És ez a felfogás később chemiai szempontból igen nagy jelentőségre emelkedett. Tanítási rendszerét, továbbá elméleti nézeteit, mely utóbbiak éles kritika tárgyát képezték és több tekintetben meg is czáfoltattak, több munkában tette közzé. Winterl halála után a botanikától különválasztott chemia tanszékére Schuster Constantin János neveztetett ki és e tanszéket i8I0/n—i83T/s8-ig látta el, A gyógyszerészeti dissertatiók az ö befolyása alatt jelentek meg először magyar nyelven. A chemiában és gyógyszerészetben buzgó törekvést fejtett ki a magyar nyelv alkalmazásában. Ezen és egyéb tudományos érdemeinek elismeréséül a m. tud. Akadémia tagjává tválasztotta meg. Schuster után Sadler József, a botanika r. tanára, mint helyettes látta el a chemia tanszékét 183T/S—i84°/i-ig. Ez utóbbi évben Sangaletti Ede lett a chemia tanára. Kísérleti előadásait »Geiger: Handbuch der Pharmacie« czimü munka nyomán tartotta meg. A nagy nemzeti mozgalom megindultával 1848-ban a törvényhozás kimondotta, hogy az egyetem hivatalos nyelve a magyar nyelv. Minthogy Sangaletti e nyelvet nem bírta, helyébe Nendtvich Károly (szül. Pécsett 1811. -j- 1892) neveztetett ki, ki a tanszéket i84®/9—18*s/B0-ig töltötte be. O volt az első, a ki a chemiát egyetemünkön magyar nyelven adta elő 1848-ban. Az országos bonyadalmak miatt azonban az i848/„-iki tanév nem nyittatott meg az egyetemen, és a politikai válságos fordulat következtében i849/60-ten ismét Sangaletti helyeztetett vissza a chemia tanszékére, a melyen az 185s/*-iki tanév II. feléig működött. Öt követte Wertheim Tivadar (szül. Bécsben 1820, meghalt ugyanott 1866- ban). Az újvilág-utczában egy volt régi kolostorban elhelyezett chemiai intézet helyiségei igen korlátoltak voltak. Első teendőjének tekintette, hogy az ugyanott elhelyezett természetbeni tanári lakásáról lemondjon, és kérje, hogy ez az intézet kibővítésére használtassák fel. Ekként sikerült neki, legalább ideiglenesen, oly chemiai laboratóriumot létesíteni, melyben a tantermen kívül nagyobbrészt a szűk folyosókon i5 dolgozó asztal volt a gyakornokok számára felállítva. Ez az intézet az első emeleten, az orvosi kar klinikái közé ékelve, igen szűkén volt elhelyezve, úgy hogy abban a működés a tanárra és tanulóra nézve egyaránt áldozattal járt. Mindazáltal, habár nagy nehézségek között, itt kezdődött meg egyetemünkön a chemiának modern értelemben vett tanítása. E tekintetben kétségkívül nagy érdemeket szerzett Wertheim Tivadar hazai egyetemünkön, a melyen 6 évig működött i85s/4 II. félévétől kezdve i869/60 II. félévéig. Tudományos búvárkodása csaknem kizárólag az organikus chemia körére szorítkozott. Dolgozatai közül nagy értékű a
