Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
BOTANIKAI INTÉZET. 467 áll az Aquarium vagy Victoriaház, mely az intézet felszerelésére megszavazott összeg egy részéből épült i8q3-ban. A Victoria regián kívül itt a nagy vizmeden- czében számos idegenföldi Nymphea faj, Pontederiák és más melegégövi vizi növények kultiváltatnak, míg a falat övedző kisebb víztartókban apróbb vizi növények, a párkányokon pedig Bromeliaceae, Aroideae stb. díszlenek. A hollandi ház és a mögötte levő melegágyak csak a minálunk közönségesebb dísznövények, mint Pelargoniumok, Begoniaceák, Primulaceák, Amaryllidae, Crasculaceae, Compo- sitae stb. áttelelésére szolgálnak. A kertben szabadon a különböző növénycsaládok Endlicher híres rendszere szerint vannak elosztva. Külön helyen kultiváltatnak a hasznos és officinalis növények és a csere útján évente beszerzett egyéves növények. Továbbá említésre méltó a chinai és japáni növények csoportja a nagy üvegház előtt és az alpinetum kis mesterségesen alakított dombon, az igazgatói épület közelében. Az üvegházakban tenyésztett idegenföldi növényfajok száma körülbelül 6000, a kertben szabadon kultiváltaké körülbelül 5ooo-re tehető. A kert és az intézet évi dotátiója 8000 frt és 378 frt vizdíj. Ez összeg túlnyomó nagyobb része a kert fentartására fordíttatik s csak igen minimális része takaríthatór meg a legnagyobb gazdálkodással a belső intézeti legnélkülözhetlenebb kiadások fedezésére. Nagyrészt még most is a kert kisebb-nagyobb ajándékokkal gyarapszik; vétel utján már régen szereztettek be új, ritkább növények, ilyenek főleg csere útján kerülnek a kert birtokába. A kertben tenyésztett egyéves és sok perennis növényekről minden évben delectus seminum készül, mely kinyomatva és kettős példányban földünk legnevezetesebb botanikus kertjeinek hasonló delectusaival kicserélve a legolcsóbb módot nyújtja a kert növénypolgárainak folytonos szaporodására ; jelenleg a budapesti botanikus kert no különböző kerttel áll csereviszonyban és több, főleg németországi kerttel még azon fölül is sűrűbb levelezési összeköttetésben. A 26 hold területű botanikus kert felsorolt épületeinek egy részével s felette szegényesen berendezett intézeti helyiségeivel az igazgatói épületben hosszú éveken keresztül egyedül állott a gyakorlati s részben az elméleti tanítás szolgálatában. A 70-es években a növénytani intézet kis helyiséget nyert a központi egyetemi régi épületben is. Ez lett az intézet belső része: állott egy igen szegényesen berendezett, elzárt hosszú folyosóból, mely mikroskopi dolgozó helyiségnek használtatott fel, egy nagy udvari sötét szobából, melyben a tanításhoz szükséges, akkorában még igen csekély számú taneszközök, fali táblák, mikroskopi készítmények, minták stb. tartattak és egy nagy, alacsony közös tanteremből. A központi épület lebontásakor (i884) a növénytani intézet, a többi természetrajzi intézetekkel együtt a muzeum-körút 4. sz. a. újonnan felépült természetrajzi épületbe helyeztetett át s itt jelenleg újonnan s gazdagon felszerelve, mint belső intézet az új egyetemi növénytani intézetnek főrészét képezi, míg a hozzá tartozó növénykert a gyakorlati tanításra s főleg rendszertani búvárkodásra szánt helviségeivel inkább ennek 30*
