Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
BOTANIKAI INTÉZET. 463 áldásosabban működött, mint a botanika mezején. Az általa 1858-ban különös ministeri rendeletre készült jegyzék szerint a kert összes növényzete 820 szabadban tenyésztett fajból, 461-féle fa és cserjéből, 6o4 hidegházi s 83o melegházi, tehát mindössze 2115 növényfajból állott. Gerendar utóda S^entléleki-Kovács Gyula lett, ki mint a zoologia helyettes tanára már 1860-ban működött az egyetemen, Gerenday elhalálozásakor pedig a növénytani tanszékre neveztetett ki rendes tanárnak 1863-ban, de azonkívül még továbbra is a zoológiát, sőt a mineralogiát is suppleálta. Kovács, ki a botanika terén irodalmilag is fejtett ki némi munkásságot, a reá ruházott kötelességeknek nem sokáig felelhetett meg, súlyosan megbetegedvén, helyette rövid időre Göncfy Pál vette át a kert és intézet vezetését, úgyszintén helyettesítette Kovácsot a botanikai előadásokon is (1863). De még ugyanazon évben helyette Lin^bauer Ferencf neveztetett ki a beteg Kovács helyettesének és ilyen minőségben Lin^bauer még Kovács elhalálozásakor is az intézet és a botanikus kert élén maradt (1863-—1866). Lin^bauer idejébe esik a kertnek tulajdonképeni botanikus kertté való átalakítása. Egy 1863-ban történt összeírás eredményéül Linfbauer (Hivatalos tudósításában 1866) a szabadban 192 genust 682 fajjal említ, a fák és cserjéknek 108 genusát, hidegházi növények 245 genusát 426 fajjal és melegházi növények i44 genusát 280 fajjal. O felsége legkegyelmesebb ajándékai, továbbá más kegyes ajándékok, barátságos adakozások és a megkezdett magcsere által lassanként sikerült a növénykertet gyarapítani, kiegészíteni olyannyira, hogy 1865-ben a szabadban tenyésztett növényfajok száma kitett 3957-et, a fák és cserjék fajának száma 746-ot, a hidegházi növényfajoké ioo3-at, a melegházi növényfajoké pedig 944-et. A kert rendszeres s tökéletesebb beosztása Endlicher-Unger rendszere szerint 1863/5. években történt, miután a kert átalakításakor végbe ment első bosztásnak már csak nyoma látszott. Az egyes növénycsaládok elszórva s csak egyes töredékekben voltak képviselve. Az Üllöi-út hosszában elvonuló kerti kölal közepén föbejárás csináltatott, új nagy üvegház építtetett, a meglevők pedig részben átalakíttattak. Lin^bauer 1866-ban vált meg az intézet és a botanikus kerttől, átadva mindkettőt a mostani igazgató-tanárnak, kinek működésével úgy a kertben, mint a botanikai intézetben új élet, új korszak, a régibb időszakokat minden tekintetben fölülmúló jelen köszöntött be. 1866 óta az egyetemi növénytani tanszéket Dr. Jurányi Lajos tölti be, ki előbb mint rendkívüli, majd mint rendes nyilvános tanár, elődeihez hasonlóan, egyszersmind a növénytani intézet és növénykert igazgatója is. Működésének első éveiben segítségére egy tanársegéd, 1885-től kezdve pedig két tanársegéd van alkalmazásban, kik két-két évre neveztetnek ki a bölcsészeti kar előterjesztésére a közoktatásügyi ministerium által. Jurányi első tanársegéde volt Dr. Borbás Vincié, öt követte Dr. Sirnonkai (Simkovics) Lajos, Rejtő (Renner) Adolf és Mágócsy Dietj Sándor. Az intézetnek jelenlegi személyzete, az igazgató-tanáron kívül, Dr. Eilars^ky Rándor I. tanársegéd (i885—87 II. tanársegéd), Hemjö Lajos II. tanár-
