Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
462 BOTANIKAI INTÉZET. intézet szárított növénygyűjteménye is, mely eddig a WinterI és Crantf-féle, továbbá a Migynd-féle herbáriumból állott, azonkívül még a megyei főorvosok gyűjtéseit is magában foglalta, tetemesen gyarapodott részint újabb bel- és külföldi növényekből álló küldemény által, részint saját gyűjtései által, melyeket úgy utazásain, mint a füvészkertben eszközölt. Haberle kezdettől fogva a növénykertnek minden virágzó növényét, mely az intézet herbáriumában még hiányzott, begyűjtötte és a törzsherbariumba osztotta be. Igazgatósága alatt került a kertbe Rochel Antal, ki hosszú ideig különböző helyeken ugyan mint sebész működött, de a botanika iránti különös előszeretete folytán 1820-ban régi foglalkozásáról egészen lemondott és mint kertmester lépett az egyetem szolgálatába, melyben i84o-ig maradt. Rockéinak a kert felvirágzásában nagy osztályrésze van; nemcsak kertészkedni tudott, hanem a botanikai irodalomban is szép nevet vivott ki magának. Ami Haberle tanári működését illeti, felemlitendő, hogy ő volt az első, ki előadásaiban a Linné-féle rendszerrel szakított és egyetemünkön a De Candolle híres természetes rendszerét honosította meg. Haberle assistensének Wier^bicki Péter hírneves botanikust tartják, ki állítólag ily minőségben Schuster mellett is működött. Haberle és Schuster későbbi assistense Sadler József volt. Haberle leghíresebb tanítványa Heúffel János volt, ki a magyarországi flóra ösmertetésével nagy érdemeket szerzett és orvosi praxisa mellett ritka hű munkása maradt a scientia ama- bilisnek mind haláláig. Haberle gyászos halála után úgy a botanikai tanszéket, mint a kert igazgatóságát Dr. Sadler József kapta meg. Sadler WinterI és Schuster tanítványa volt, 1810-ben gyógyszerészmester lett, 1820-ban pedig orvos-doctor. Mint gyógyszerész 1815—1819-ig Schuster assistense volt; egyetemi tanársági működése pedig i832—1849-ig terjedt. Nevét több botanikai értekezés, még inkább azonban hírnevesebb bel- és külföldi kortársaival való összeköttetése tette híressé a botanikai szakirodalomban. Sadler működésének utolsó éveiben a budapesti növénykert történetében újból nevezetes fordulat állott be; területe új felépítendő egyetemi intézetek számára jelöltetett ki és így a kert [újabb költözködés küszöbén állott. Az új és jelenlegi fii vészkert (Üllöi-út 78. sz.) megalapítása csak az 1849—1859. évben történt, miután még i84j-ben József nádor föherczeg, kevéssel halála előtt, a Ludovicium közelében fekvő parkszerű kertet a gróf Festetits családtól vétel útján megszerezte az egyetem számára és ennek botanikus kertté való átalakítását elrendelte. A régi kertből, melyben feloszlásakor már körülbelül 900 növényfaj cultiváltatott a szabadban, a kiköltözködés még 1848-ban vette kezdetét, de csak két évvel később nyerte teljes befejezését. A cs. kir. közoktatásügyi ministerium nemcsak a kert végleges áthelyezését, hanem egyszersmind a kertnek Endlicher- Unger tudományos rendszere szerinti beosztását is elrendelte. Ezen időben a kert és intézet élén már Sadler utódja, Dr. Gerenday József állott (1849.—1862), ki botanikán kívül zoológiával is foglalkozott, sőt úgy látszik, e téren irodalmilag
