Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt

kezelését. Ezt követte harmadik szigorlat gyanánt a nyilvános disputatiór melyen a jelölt thesiseit négy orvosdoktor oppugnálta, és ha ezeket nem tudta a jelölt megczáfolni, a felavatás elhalasztatott. Ha a viszonválasz sikeres volt, következett a rector, cancellár, négy dékán, promotor és jegvzö jelenlétében a felavatás, melylyel a jelölt jogot nyert az örökös tartományok mindenikében az orvosgyakorlatra. Kezdetben így is állították ki az oklevelet Nagy-Szombatban, de később, 1783-ban, a bécsi orvosi kar e jogot csak magának vindikálta, míg a többi egyetemek oklevelei csak azon országrészben bírtak érvénynyel, a hol kiadattak.

A sebészi tanfolyamon, melyre a sebészczéh által felszabadított növendékeket vettek fel, a tanulókat egy külön tanár tanította az anatómia, a gyógytan, sebészeti műtéttan, törvényszéki orvostan, sebészi eszköz- és kottán egyes, a sebésznek való részeire. Két szigorlatot kellett tennie a jelöltnek: az elsőben az egész boncztanból, az elméleti és gyakorlati sebészetből, a másodikban a sebészeti eszköz- és köttanbólr továbbá a belgyógyászatból vizsgálták. Sikeres vizsga után aztán sebész- mesteri oklevelet kapott.

A szemészmesteri és szülészmesteri oklevélért szintén vizsgát kellett tenni a szemészet-, illetőleg a szülészetből és e tárgyak mütéttani részéből szemeken és phantomon. E vizsgára csak orvosdoktor vagy sebészmester bocsáttatott. Az orvosdoktori oklevél összesen i84 frt 42 krba, a szülészmesteri, szemészmesteri oklevelek egyenként 44 forint 06 krba,, a sebészmesteri oklevél 61 frt 18 krba került.

E tanulmányi és vizsgarendszer alapján működött a kar, midőn azt Budára 1777/78-ik tanévtől kezdve áttették, sőt még az 1784/85-ik tanév kezdetével Pestre való átköltözés után is mindaddig, míg II. József császár új tanulmány-rendszere életbe nem lépett az 1786/87. tanévtől kezdve. E rendszer, mely a császár saját kívánsága szerint alkottatott,, egyesítette az orvosi és sebészi kiképzést és kevés különbséggel egyaránt megkívánta azt, hogy úgy az orvosok, mint a sebészek egyaránt jártasak legyenek az orvostan minden ágában. A tanfolyamot négy évben állapította meg, melynek tárgyai voltak: anatómia,. chemia, botanika, história naturális, chirurgia generalis et specialis, physiologia a magasabb boncztannal együtt, a sebészi eszköz- és kötözéstan, a szülészet, általános.

SEBÉSZ- ÉS SZÜLÉSZMESTERSÉG. II. JÓZSEF CSÁSZÁR TANULMÁNY RENDSZERE. 1 5