Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
444 ZOOLÓGIÁI INTÉZET. valamint igazi alakját és így lett tulajdonképen általa a tudományos állattan és összehasonlító boncztan hazánkban megalapítva. Midőn Margó a tanszéket elfoglalta, az intézet az akkori állatorvosi épületben az élettani intézettel, valamint a sebészeti és szülészeti klinikákkal együtt volt elhelyezve. Állott pedig egy 80 ülöhelylyel biró tanteremből és két kis dolgozó szobából. Az 5ooo példányt tevő gyűjtemény legnagyobb részét pedig poros, piszkos, hasznavehetetlen kitömött állatok, szárazán eltett rovarok és hibás csontvázak alkották. Az intézet a kor igényeinek annál kevésbé felelhetett meg, mert a hallgatók száma évről évre szaporodott és így egyszerre a legjobb akarat mellett sem látogathatták az előadásokat; a gyakorlatok tartására pedig nem volt elegendő hely, eszköz, és végül a múzeumi helyiség inkább áruraktárhoz hasonlított, mint a szemlélő oktatás követelményeinek megfelö gyűjteményhez. Ilyen mostoha visszonyok uralkodtak a 6o-as években egyetemünkön. A tanár helyzetét súlyosbította még azon körülmény is, hogy eleinte az intézetnél csak egy szolga volt alkalmazva, és csak többszöri kérelmezés után rendszeresítették 1867-ben az első tanársegédi állomást. E közben az intézet gyüjteménytára a tanár és egyes jelesebb növendékek munkássága következtében — különösen az összehasonlító boncztani gyűjtemény — oly nagyon szaporodott, hogy nem volt már hely az egyes tárgyak elhelyezésére. Legnagyobb részét ládákba kellett csomagolni és kamrákban vagy padláson elhelyezni. E bajon ismételt kérelmezés után ideiglenesen csak annyiban segítettek, hogy az intézet az első emeleten még két kis helyiséget kapott, melyeket később azonban ismét újakkal kellett felcserélni. Az intézet e botrányos s az oktatásra, valamint a tudományos haladásra nézve egyaránt káros állapota mindinkább követelte egy a tudomány minden igényeinek megfelelő uj zoológiái intézetnek felállítását. E helyett azonban az intézet a 70-es évek elején ismét csak ideiglenes elhelyezést kapott a központi egyetem első emeletén. Igaz ugyan, hogy az uj helyiségek sokkal nagyobbak voltak a régieknél, de mégsem volt elegendő hely a folytonosan szaporodó gyűjtemény, mely már most 15,000 darabból állott, befogadására, különösen pedig nem volt alkalmas és czélszerü a gyakorlati oktatás kielégítésére. Ez oknál fogva a tanár több Ízben sürgette az uj intézet építését s azért részint saját, részint a kormány költségén utazásokat is tett a külföldi ilynemű intézetek és múzeumok tanulmányozására; míg végre hosszas tárgyalások és halogatások után i884-ben Trefort Ágoston ministersége alatt elhatároztatott, hogy a többi természetrajzi intézetekkel együtt végleges helyet kapjon. Az uj épület, melyet általában »termésfetrajfi épületnek« neveznek, az egyes tanárok szakszerű utasításainak megfelelően, Weber Antal műépítész tervei szerint, a Muzeum-köruton a nemzeti színház bérháza és a műegyetemi épület között s a chemiai intézet előtt épült. Az intézet az épületbe 1886. április hóban hurczolkodott, még pedig hirtelen, 1
