Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenharmadik fejezet. Az orvosi kar intézeteinek és klinikáinak régi elhelyezése

360 AZ ORVOSI KAR INTÉZETEINEK ÉS KLINIKÁINAK RÉGI ELHELYEZÉSE.

szeti klinika tantermében, 4 almárium. — A növénykert akkor a barátok kertjében volt, a mostani egyetemi könyvtár helyén. Az állatorvostan is kivül volt ekkor.

Ez intézetek közül legelőbb kiköltözött a természetrajzi muzeum, miután 1849/50-ben az állattani és ásványtani tanszék elválasztatott.

1858-ban kiköltözött a sebészeti klinika, majd a szülészeti klinika a mai muzeum-köruton lévő műegyetemi épület helyén állott u. n. Kune- walder-féle házba, ahova jutott az állattan és az élettan is. 1872/3-ban hagyta ott a chemia, midőn új intézetébe költözött át; 1878/9-ben az anatómia, 1879/80-ban a II. illetve később I. (Korányi-féle) belklinika, 1883/4-ben pedig valamennyi többi intézet és klinika, midőn az üllői- úti belső orvoskari-telep nagy központi épülete és az I. illetve később

II. (Wagner-féle) belklinika kiépült.

E hatvani-ujvilág-utczai jezsuita-kolostorból azután újra átalakítva i884 után felsőbb leányiskola lett, a hatvani-, most Kossuth- Lajos-utcza rendezése alkalmával pedig ez is leromboltatott, és helyébe egy pompás háromemeletes palota épült, mint az egyetemi alap bérháza.

Ide igtatjuk emlékezet okáért alaprajzait ezen orvoskari épületnek, mely 1794-től 1884-ig, tehát 90 évig szolgált elhelyezésül legtöbb orvosi intézetünknek és klinikáinknak, sőt azonkívül még egy pár tanári lakásnak is.