Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenkettedik fejezet. dr. Tauffer Vilmos: A bába-tanítás története egyetemünkön
A BÁB A-TANÍTÁS TÖRTÉNETE. 341 rend történetén kívül »A gyógyászati intézmények fejlődésére« is tekintettel volt. Ez érdekes munka olvasása alkalmával meggyőződünk, hogy hazánkban a bába-ügy fejlődése kezdeti idejében nyomon követte a műveltebb nyugatot és hogy közvetlen szomszédunk: Ausztria, alig pár évvel járt előbb intézményeiben. Lin\bauer kitűnő gyűjtőmunkája »Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé« tartalmazza azokat az okmányokat, a melyekből tudomást szerezhetünk a bába-ügy fejlődését illetőleg addig az időig, a meddig hazai orvosi rendünk története vissza terjed. Az előbbi századok sötétségéből ez iránt semmi sem maradt ránk vissza és úgy látszik, hogy a bábaviszonyokkal egyátalán csak a múlt században kezdtek foglalkozni; mindaddig ősi állapotok honoltak és az egyes helyeken hírre jutott javasasszonyok segédkeztek a szüléseknél. Arról, hogy minő viszonyok honoltak nálunk a középkorban, feljegyzések hiányoznak; jellemző különben az általános állapotokra és uralkodó felfogásra abban a korban egy, a műveltebb Németországban, Wür- tembergben 1586-ban kelt rendelet, melyben »a juhászok- és csordásoknak megtiltatik a szüléseknél való segédkezés«. Emlékezetes az is, hogy egy Veit nevű hamburgi orvos nehéz szülési esetben akarván segédkezni, kar- társainak megvetésétől félve, női ruhába öltözve ment a vajúdóhoz, hogy fel ne ismertessék. Szegény orvosnak mégis rossz vége lett, mert ravaszkodásai miatt 1522-ben állítólag máglyán végeztetett ki. (Demkó, 316. 1.) A múlt század közepén kibocsátott helytartó-tanácsi rendeletek ogynémelyikének tartalmából képet alkothatunk magunknak a bába- viszcnvok felöl, a melyek akkor hazánkban honoltak. Kitűnik azokól az okmányokból, hogy a physikatusi intézmény már jóval előbb létezett, a mennyiben az egészségi ügyekben történt új intézkedések személyi dolgokban mindig a physikusokra támaszkodnak. 1774-ben (Lin\bauer, II. kötet, 336. sz.) a helytartó-tanács rendeleté folytán a bábák összeírása történt az országban. Adatokat találunk: Nagy-Szombat, Zólyom, Bártfa, Felső-Bánya, Kis-Szeben, Pozsony, Szt-György, Jász-Kún kerület, Szatmár-Németi, Ruszt, Pest megye, Zólyom megye, Breznóbánya, Bakabánya, Székes-Fehérvár, Sopron, Békés megye, Komárom város és Bács megye bábáit illetőleg.
