Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenegyedik fejezet. dr. Bókay János: A gyermekgyógyászat fejlődése hazánkban s a gyermekgyógyászat oktatásának története a budapesti egyetemen
338 A GYERMEKGYÓGYÁSZAT FEJLŐDÉSE ÉS TÖRTÉNETE. az intézetet látogató fiatal orvosokat, s a jeles gyermekorvosoknak egész phalanxát képezte ki; s ha Schoepf-öt hazánkban a gyermek- gyógyászat megalapítójának nevezhetjük, úgy Bókái-ról méltán elmondhatjuk, hegy ö Magyarországon egy gyermekgyógyászati iskolának volt a megteremtője. Nagyszámú tanítványai közül néhai dr. Faludi Gé\a s néhai dr. Torday Ferenci mint magántanárok működtek e szakból; a jelenben is működő Eröss Gyula dr. docens utolsó tanítványai közé tartozott. Irodalmi dolgozatai (szám szerint negyven) kizárólag a gyermek- gyógyászat körébe tartoznak. Már 1858-ban feltűnt a külföld előtt a garatmögötti tályogokról, ezen akkoron még alig ismert körfolyamatról irt dolgozatával. Ezen munkálata 1876-ban lényeges kibővítést nyert terjedelmes monographiában, mely a külföld teljes elismerését érdemelte ki, s mely munka a garatmögötti tályogra vonatkozó világ- irodalomban kétségtelenül a legértékesebb mű. Irodalmi dolgozatai mindannyian a legmagasabb tudományos niveau-n állottak s munkálataival a gyermekgyógyászatnak nem egy homályos fejezetét világította meg (a fityma sejtes összetapadása a makkal, atresia cellularis vaginae stb.). 1876-ban Gerhardt tanártól, a Handbuch d. Kinderkrankheiten szerkesztőjétől azon megtisztelő felszólítást kapta, hogy írná meg a gyűjtő munka számára a gyermekkori hólyag-bántalmakat, a fiúk ivarszervi megbetegedéseit s a gyermekek végbél-betegségeit s Bókái a kijelölt fejezeteket, bő tapasztalatai alapján, oly alapossággal dolgozta ki, hogy azok a gyűjtő munka legértékesebb munkái mellé sorakoznak s a világ- irodalomban mindenkor számot fognak tenni. Bókái az ősz-utezai kórház hiányait s elégtelen voltát ismerve, már 1877-ben foglalkozni kezdett egy új kórház építésének eszméjével s fáradhatatlan buzgalma ezen irányban azt eredményezte, hogy az egyesület 1878-ban elhatározhatta egy új intézet létesítését s 1879-ben az előmunkálatokat az építésre megkezdhette. Az ősz-utezai gyermek- kórház 1883 szept. hó 17-dikén szüntette be működését s az üllői-úti »Stefánia« gyermekkórház ugyanezen napon nyílt meg a szenvedő beteg kisdedek számára, s hogy 44 év alatt a 12 ágyra berendezett szerény kisded-kórház a i48 ágygyal felszerelt nagyszabású »Stefánia« gyermek
