Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenegyedik fejezet. dr. Bókay János: A gyermekgyógyászat fejlődése hazánkban s a gyermekgyógyászat oktatásának története a budapesti egyetemen
334 A GYERMEKGYÓGYÁSZAT FEJLŐDÉSE ÉS TÖRTÉNETE. volt, s hogy hazánk, a gyermekgyógyászat fejlesztésével a müveit külfölddel lépést tartott, kétségtelenül a pesti gyermekkórház elhúnyt nagynevű vezetőinek, Schoepf-nek s id. Bókái-nak érdeme. ★ Dr. Schoepf-Merei Ágost született i8o4-ben Győrött. Orvosi tanulmányait Bécsben kezdte, Prágában és Páduában folytatta s Páviában fejezte be. Orvos- és sebészettudorrá, valamint a szemészet mesterévé 1832-ben avattatott fel s 1834-ben telepedett le Pesten mint gyakorló orvos. 1835-ben »Orvosi rendszerek, gyógymódok s némely' rokon tárgyakról« czimü magyar nyelven Írott munkájával lépett a nyilvánosság elé s az önálló magyar orvosi irodalom megalapítására tett ezen dicséretes első kísérlete tekintetéből a magyar akadémia öt még ugyanazon év szeptember havában levelező tagnak választotta meg. Schoepf tudományos ambitiója által vezettetve 1836-ban egy magán orthopaedikus gyógyintézetet létesített, mely szakszerű vezetése mellett csakhamar oly hírre tett szert, hogy nemcsak vidéki, de külföldi betegekkel is büszkélkedhetett. Az intézetet, mely a dohány- utcza elején, a mai izraelita templom tájékán állott s tágas kerttel bíró csinos, emeletes, jól felszerelt épület volt, az 1838-diki szomorú emlékű Duna-vizár majdnem teljesen elpusztítá s miután a nagy összeget kitevő szervezési költség Schoepf anyagi forrásait majdnem teljesen kimerítette, intézete újólagos felszerelhetéséröl le kellett mondania. De Schoepf nem csüggedt el; a természet rejtélyeit szenvedéllyel kutató szellem, megfosztva működése helyétől, új működési tért kívánt magának alapítani s felbátorítva honfitársa, a hasonlókép győri születésű Mautltner példáján, ki 1837-ben Bécs első gyermekkórházát, a máig is fennálló Set. Anna gyermekkórházat alapítá, foglalkozni kezdett egy gyermekkórház létesítésével. E tervének megvalósítására különösen ösztönözte öt a gyermekgyógyászat, ezen akkor még általában csak kevesek s hazánkban senki által különösebben nem cultivált tudomány iránti előszeretete. Az eszme csakhamar megérlelődött benne s szövetkezve nehány tehetősebb, áldozatoktól vissza nem riadó emberbaráttal, 183g febr. havában megalakította a pesti szegénygyer
