Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével - b) Rendkivüli és magántanárok

ELHALT ORVOSKARI TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. DOLGOZATAI. 2 1 9 Regéczi Nagy Imre. Született Miskolczon 1833-ban. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, a hol 1877-ben egyetemes orvosdoctorrá avattatott. Már ötödéves medi­kus korában második segéd lett az élettani tanszék mellett, 1879-ben pedig első segéddé választották meg; ily minőségben működött 1884-ig. Időközben, 1880/1-ben az élettani eszköz- és módszertan magántanárává képesíttetett, 1884-ben pedig rendkívüli tanárrá neveztetett ki, mely időtől 1890. végéig mint segédtanár az élettani oktatásban tevékeny részt vett. 1891. elején az állatorvosi akadémiához az élettan tanárává nevezték ki. Meghalt hirtelen 1891. márczius elején. Irodalmi dolgozatai : Az »a« szögletről. Orv. Hetil. 1877. 25—27. sz. — A 16. számú cs. k. katona­kórházban Tiroch ezredorvos osztályából. Vér-átömlesztés. Orv. Hetik 1878. 12. sz. — Az alkalmazkodás befolyása a látásra. Orv. Hetil. 1878. — A fehérnye-oldatok szó­ródáséról. Orv. Hetil. 1880. — A vérnyomásról. Orv. Hetil. 1880. — A vérnyomás állandóságának oka. Budapest i884. — Die Ursache der Stabilität des Blutdruckes. Megjelent az Archiv für die gesammte Physiologie des Menschen und Thiere-ben. Bonn 1885. — Értekezések a természettudományok koréból. XVII. k. 5. sz. I. Egy újabb eljárás az áramerö-mutató foksor készítésére a bevezető du Bois-féle szánka- készüléken. II. Az ingerület kiindulási helyének megállapítása az izomban, bevezetett áramokkal való ingerléskor. III. Az ingerület látszólagos lappangási időszaka az izom közvetlen ingerlésekor. Budapest 1887. — Új módok az ingerület tovaterjedési sebes­ségének meghatározására az izomban. Orv. Hetil. 1888. — Értekezések a természet- tudományok koréból. XVIII. k. 6. sz. Kísérleti adatok a Porret-féle izomtünemény jelentőségének kérdéséhez. Budapest 1889. — Experimentelle Beiträge zur Frage des Porret’schen Muskelphänomens. Sep. Abdr. aus dem Archiv f. d. ges. Phys. Bd. 45. Bonn 1889. — Bemerkungen bezüglich der zuletzt von Herrn L. Hermann und Herrn E. Münzer veröffentlichten Abhandlungen. Sep. Abdr. aus dem Archiv f. d. ges. Phys. Bd. 46. Bonn 1890. Belky János. Született 1851-ben Miskolczon. Orvosi tanulmányait a pesti egye­temen végezte, a hol 1874-ben orvos-sebészdoctorrá, szemész- és szülészmesterré avatták. Még ugyanezen évben segéd lett a törvény- széki orvostani tanszék mellett és e minőségben 8 éven át működött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom