Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével - b) Rendkivüli és magántanárok
ELHALT ORVOSKARI TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. DOLGOZATAI. 215 két rosszabbulás-feltétele. U. o. 8. sz. — Vájjon Cohnheim tr.-nak az edényfalakon tett észleletei gyakorlatilag értékesíthetök-e ? U. o. 1869. 2. sz. — A pestvárosi hasonszenvi kórház ügye. U. o. 1870. 1. sz. — Mesterséges betegségek. U. o. 8. sz. — A ferenczvárosi »Elisabethinum« nevet viselő hasonszenvi kórház alapításának okmányai. U. o. 10., 12. sz. — A szt-rókusi boncznokság (prosectura) értéke és jelentősége. U. o. 1871. 2. sz. — Kimutatás a ferenezkülvárosi hasonszenvi kórházban 1870. decz. 15-töl (mint annak megnyitása napjától) 1871. márez. 15-ig gyógykezelt betegekről. U. o. 7. sz. — Márcz. 15-töl jul. 15-ig. U. o. i4. sz. — A fejlődéstani módszer alkalmazása a kortanban. U. o. 1872. 1. sz. — Adatok a gyógyszerbetegségek keletkezéséhez. U. o. 2 — 5., 7. sz. — H. tanár előadásaiból. U. o. 1873. 2., 5., 6., 8., 19., 20.; 1874. 6— II., i5., 19., 22. sz. — Az orvostudori szigorlatok ügyében. U. o. 1873. 16. sz. Szilágyi Ete. Született 1844-ben Nagyváradon. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte. A szemészetből magasabb képzettségét Stellwag tanár klinikáján nyerte, a hol két évet töltött. Pestre visszatérve, Kovács tanár klinikáján töltött két évet mint műtő. Magántanárrá egyetemünkön 1873/4-ben képesítették a szem fénytörési rendellenességei és a szemtükör alkalmazásának tanából. A következő évben a kolozsvári egyetemhez a szemészet tanárává nevezték ki. Meghalt 1894. április 16.-án. Irodalmi dolgozatai : Adalékok a rövidlátás kiegyenlítésének elméletéhez. Orv. Hetik 1873. — A szem fénytörési viszonyainak tárgyi meghatározásáról. Orv. Hetik 1874. — A látaoldozás- ról. Kolozsvári orvos-term.-tud. Értés. 1876. — Egy új szinvegvítö készülékről. Kolozsv. orvos-term.-tud. Értés. 1881. — Micrometer ophthalmoscop. Külön munka. 1893. Antal Géza. Született 1846-ban Nagy-Enyeden. 1870-ben orvosdoctorrá, 1871-ben pedig sebészdoctorrá és szülészmesterré avattatott a pesti egyetemen. 1873-ban megszerezte a műtői oklevelet és tanársegéd lett a sebészeti klinikán, a hol 1877. végéig működött. 1876-ban »a férfi- és női ivarszervek sebészi bántalmai« czímü tan magántanára lett, 1883-ban pedig rendkívüli tanári czímet és jelleget kapott. 1884-ben a Rókus-kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett, 1888-ban pedig a Rókus-kórház főorvosává neveztetett ki. Az Akadémia 1889-ben levelező tagjává választotta. Meghalt 1889. deczember 20.-án.
