Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével - a) Rendes tanárok
ELHALT ORVOSKARI TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. DOLGOZATAI. 199 fészektömlö kiirtásánál tett tapasztalatok. OHL. 1879. 5o., 51., 52. sz. — Térdizületi csonkolás egy esete. Orv. egyl. előadás. — Idült könyökficzam egy esete. Orv. egyl. előadás. — Nagyfokú kacsibatérd egy esete. Orv. egyl. előadás. — Egy női castratio esete. Orv. egyl. előadás. — Petefészektömlő kiirtásának egy esete. Orv. egyl. előadás. — Könyökizületi csonkolás egy esete. Orv. egyl. előadás. — Kacsibatérd műtétének egy esete csontkimetszés által. Orv. egyl. előadás. — Húsz petefészektömlő kiirtásánál tett tapasztalatok. Orv. egyl. előadás. — Térdizületi csonkolás, gyors gyógyulás. OHL. 1880. 18. sz. — Sarcoma a nyakon kiirtva. Orv. egyl. előadás. — Ránggörcsök miatt végzett arczidegnyujtás esete. Orv. egyl. előadás. — Térdizületi csonkolás egy esete. Orv. egyl. előadás. — Mellsipoly miatt végzett bordacsonkolás esete. Orv. egyl. előadás. 1882. — Izületi lob miatt végzett térdcsonkolás esete. Orv. egyl. előadás. — A litholapaxiáról. Orv. egyl. előadás. 1883. — Czomb osteotomiájának esete. Orv. egyl. előadás. i884. — Genu vaígum mütett esete. Orv. egyl. előadás. — Térd- resectio esete. Orv. egyl. előadás. 1885. — Perinealis hugycsösipoly műtett esete. Orv. egyl. előadás. 1887. — Könyökizületi csonkolás egy esete. Orv. egyl. előadás. — Kizárt és üszkösödött lágyéksérv, sérvmetszés után közvetlen bélcsonkolás és varrat, gyógyulás. OHL. 1888. 8. sz. — Lövési sebzés folytán nyilt bordatörés, tüdő- sértés, genyes mellhártyalob és nagy mellkassipoly képződés. Thoracoplastica után gyógyulás. OHL. 1889. 1. sz. — A Koch-féle szer hatása körül eddig gyűjtött tapasztalataim. OHL. 1891. 4., 5. sz. Markusovszky Lajos. Született 1815-ben Csorbán, Liptómegyében, a hol apja protestáns lelkész volt. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1844-ben orvosdoctor és Balassa mellett tiszteletbeli segéd lett. A következő telet Párisban töltötte, egy évvel későbben pedig a bécsi magyar műtő-stipendiumot elnyervén, Wattmann tanár műtő-intézetében működött. 1847-ben visszajött Balassa mellé rendes segédnek. 1848-ban a honvédorvosoknak a hadi sebészetet adta elő, majd pedig mint kórházi főorvos ápolta a klinikán a szabadságharcz sebesültjeit. Később mint törzsorvos működött Görgei hadosztályában. A szabadságharcz lezajlása után visszatért Pestre, segédi állásától azonban megfosztatott. Kárpótolva lett azonban ezért azzal, hogy Balassa magánsegédévé tette. Néhány év múlva magántanári képesítésért folyamodott, kérelme azonban vallása miatt leküzdhetlen akadályba ütközött. 1807-ben megalapította az »Orvosi hetilap«-ot, 1863-ban pedig a »Magyar orvosi könyv
