Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta

AZ ORVOSI KAR MINT FELÜLVÉLEMÉNYEZŐ TESTÜLET. 63 Ha a mondottakhoz feljegyezzük még azt is, hogy 1892-ben kimon­datott a közoktatásügyi kormányzat részéről, miszerint a monarchia­másik államában kiállított bábaoklevelek Magyarországon is érvénye­sek, hogy a külföldi bábaoklevelek nostrificálandók és honosítási zára­dékkal ellátandók: elmondottuk mindama főbb lépéseket, melyek a köz- oktatásügy fejlődésében 1867-től a jelen időig történtek. Az 1867/68. tanévtől az 1894/95. tanévig, tehát 28 tanév alatt a budapesti egyetem orvosi kara 4698 szülésznői oklevelet adott ki; fenn­állása, 1770/71 óta pedig 1894/95-ig összesen 10,186 szülésznőt kép­zett ki. ★ ★ ★ A budapesti kir. tud. egyetem orvosi kara tanitói és tudományos, működésén kivül az igazságszolgáltatás részéről mint felülvéleménye\ö testület vétetett igénybe a legkülönbözőbb orvostörvényszéki esetekben. Az első ily megkeresés a törvényszékektől a karhoz 1783-ban érke­zett. Ettől fogva az 1890/91. tanév végéig, tehát 110 éven keresztül volt Magyarország összes törvényszékeinek 1872-ig kizárólagos, azontúl a kolozsvári kir. tud. egyetem orvosi karával, 1876-tól kezdve az Orszá­gos közegészségi tanácscsal legfelsőbb feliilvéleményezó testületé és ezen idő alatt 14i 9 törvényszéki esetben adott felülvéleményt. 1891-ben az igazságügyi orvosi tanács felállíttatván, az összes felülvéleményezés teendői alól az orvosi karok és az országos közegészségi tanács fel— szabadíttattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom