Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
Kénköneny. 55 A higany könnyen fölismerhető az által, hogy közönséges hőmérséknél folyékony, hogy nemes fémekkel könnyen egyesül, és hogy izzításnál illékony. Kimutatására legez élsz erükben azon módszert használjuk, mely az előző czikkben a réz és ólomra vonatkozólag leíratott, egyedül azon különbséggel, hogy a villanyos vegy- bontásnál nemleges sark gyanánt kis aranylemezt mártunk a sejtbe. Ha az áramnak 6—24 órai behatása után az aranylemez világosabb szült vett föl, ekkor a higany jelenléte valószínűvé lesz. Ezen esetben megszakítjuk az áramot, pár csöpp vízzel megmossuk az aranylemezt, összehajtott vezetősodronyával együtt vékony üvegcsőbe tesz- szük, mely túlsó végén hajszálcsőbe van kihúzva, ezután beforrasztjuk a cső tágabb végét, úgy hogy az aranylemez maga a forrasztási helyen legyen; ha mintegy öt perez múlva a cső hidegebb részén csapadék rakodott le, az esetben ezt a hajszálcsöbe hajtjuk, az aranyat újra fölhevítjük és az esetleg még kiváló higanyt hasonlóképen behajtjuk a hajszálcsőbe. Ezután leforrasztjuk a cső azon részét, mely az aranylemezt tartalmazza és végül levágjuk a kihúzott forrasztást, a nyert nyíláson át a csőbe pár jód-szemcsét teszünk be és ismét beforrasztjuk azt, ezután a jódot hevítés által a cső belsejében levő higanynak tartott csapadék felé űzz ük. Ha a barna gyűrűk mellett vörös vagy sárga karikák lépnek föl (higanyjodid), melyek hevítés által könnyen előzhetők és a cső más helyeire rakodnak ismét le, azon esetben a higany jelenléte egészen biztosan ki van mutatva. Ezen kémhatás oly éles, hogy még akkor is beáll, midőn a csőben a higanylerakodás szabad szemmel már tisztán nem látható. * Savak. Kénköneny H2S, 50. A kénhydrogen a vastagbél gáz-elegyében mint meglehetősen állandó alkatrész fordul elő, előfordul gyakran a többi belekben is, képződik hullarészek rothadásánál, üszkös tályogokban, pyopneumo- thoraxnál, fekélyeken a geny rothadásánál. Egvényfémekhez kötve képződik számos szerves kéntartalmú anyagnak égvényluggali főzésénél, vagy kénsavsókból légelzárás mellett szénneli hevítésnél. * Lényegében Schneider szerint. Ueber das chemische und elektrolytische Verhalten des Quecksilbers u. s. w. Sitzungsbericht d. Wiener Akad. d. Wiss. Bd. 40. Seite 239. 1860.
