Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
IV. Szakasz. Az állati nedvek, szövetek és lerakodások minőleges és mennyileges vizsgálata - III. A savós folyadékok, a vérsavó, izzadmányok, tömlő-bennékek stb. vizsgálata
vérben, hugyban, nyálban stb. ammont mutatott ki. Tekintetbe veendő azonban, hogy hosszabb ideig tartó állás mellett ezen anyagok a beálló rothadás következtében mindenkor fejlesztenek ammont. A savós folyadékokban tartalmazott viz és szilárd részek mennyileges meghatározása, 227. A vizsgálandó folyadékból 10—30 kcmetert veszünk, azt bürettából csészébe mérjük, melynek súlyát előbb fedő gyanánt használandó óraüveggel együtt lemértük. (E helyett a használandó folya- dek-részletet a csészében süly szerint is megmérhetjük). A folyadékot ezután vízfürdőn szárazra pároljuk, a maradékot ha már vizet észlelhetőleg nem tartalmaz, szükség szerint pár napig 100°-nál tartjuk vagy (még jobban) néhány napig légüres térbe kénsav fölé állítjuk. Ha itt lehetőleg kiszáradt, légfürdőben 110—120nra hevítjük, kénsav fölött ki hagyjuk hülni és megmérjük; ezután mégegyszer majdnem 120'ra hevítjük és meghűlés után ismét megmérjük, és ezen eljárást mindaddig ismételjük, mig az utolsó két mérés eredménye egymással megegyezik. A mérés a lemért folyadékban tartalmazott szilárd részek súlyát adja, melyből könnyen kiszámíthatjuk a 100 kertiben tartalmazott mennyiséget. Ha ily folyadékokban hugyany vagy más bomlékony vegyület jelenlétére van okunk gondolni, akkor a hevítésnél 110n-on nem igen megyünk túl, azonban ekkor annál liuzamosb ideig szárítjuk a maradékot. A maradékban a vonatannya- gokat vagy a sókat a 231. §. szerint határozzuk meg. A savós folyadékok fehérnye-tartalmának meghatározása. 228. Egyes folyadékok kivételével a savós izzadmányok mindannyian főkepen savófehérnyét tartalmaznak ; a bennök tartalmazott rostonyaképző anyagok és egyéb feliérnyenemek mennyisége oly csekély, hogy egyik meghatározási módnál sem szükséges azokra különösen tekintettel lenni. Ha egyébiránt a rostonyaképző anyagok mennyiségét külön meg akarnánk határozni, akkor legalább is 100 kcm. folyadékot kellene venni, azt vízzel 2 literre higítni, néhány csöpp igen híg eczetsav hozzáadása után szénsavval telítni, egy napi állás után a tiszta folyadékot leönteni, a csapadékot vízzel fölkavarva lemért szűrlén összegyűjteni, gyorsan kimosni és 120°-nál megszárítani, és kihűlés után lemérni. Ilyféle meghatározás eddig csak igen kevés történt. A savós folyadékok összes szilárd részei stb. meghatározása. 335
