Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 3. Fénytani vizsgálati módszerek
22 Polaristrobometer. Polaristrobometer, 19. Ama különféle eszközök között, melyek a fény körsarkítá- sának megmérésére alkalmazhatók élettani és kórtani ez élokra mindenekelőtt előnynyel használhatók: 1) a SoLEiL-féle ezukormérő (Saccharimeter) , különösen pedig annak ily czélokra Yentzke által és szerző által módosított készüléke, 2) a WiLD-féle polaristrobometer. Ezeknél sokkal egyszerűbb, olcsóbb és a durvább meghatározásokra kielégítő készüléket bírunk a MiiscHERLicH-félében. Ez utóbbi áll (4. ábra) a szilárdan álló Nicon-féle hasábból, b planconvex lencséből és c forgatható NicoL-féle hasábból. Az első hasáb sarkítja a fényt, a másodikkal pedig a lencséből jövő sarkított fény sarkítási síkjának helyzetét vizsgáljuk; a második hasáb ezen czélból dd fokokra osztott körnek középpontjában van elhelyezve és ebben e forgattyu segélyével mozgatható, úgy mint valamely kerékben a tengely. A hasábhoz erősített és noniussal ellátott mutató lehetővé teszi, hogy a hasáb fordulását a körosztályzaton észlelhessük. Az észlelet kivitelére a készülék első hasábját tartalmazó csövet kedvetlenül a lámpához állítjuk, úgy hogy a fény az első NicoL-féle hasábon, a lencsén és a második hasábon áthaladva érjen az észlelő szemébe. Ha a készülék jól be van állítva és a mutató az osztályozott kör 0° vagy 180°-nál áll, akkor a lángnak fordított képét, rpely a láttér közepén látható, egy függélyes fekete csík választja két egyenlő részre. A fekete csík, (mely jele annak, hogy a Nicolok egymást keresztezik) a mutatónak más állásánál vagy épen nem lesz látható, vagy legalább nem a láttér közepén. A vizsgálandó folyadékkal telt csövet ezután az ott levő tartóra a lencse és a második hasáb közé állítjuk, úgy hogy a lámpa fénye a lencséből jővén a csövön át jöjjön a második hasábba és onnan a vizsgáló szemébe. Ha a fekete csík, a mutató 0°-náli állása mellett, ezután is a láttér közepén marad, azon esetben a vizsgált folyadék körsarkítással nem bir, ha ellenben a csík az egyik vagy a másik oldal felé el toldatik, vagy pedig a hasáb forgatása által épen nem is található meg, akkor az első esetben gyönge, a másodikban erős körsarkítás jelenléte van kimutatva. Ekkor már nem csak a világos és sötét közti különbséget fogjuk észlelhetni, hanem színes fény is lesz látható, melynek színe a második Nicol fogatásánál határozott sorrendben fog változni. Ha a fekete csík a hasáb valamely állásánál még megtalálható akkor egyik oldalán vörös másikán kék fény lesz észlelhető; a hasábot ekkor addig forgatjuk
