Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 3. Fénytani vizsgálati módszerek
18 Színkép - kész illek. színtelen oldószerrel fölhigítjuk, ismételt vizsgálatnál a színképnek má& és más részletei fognak láthatókká lenni, további higítások után pedig végre az egész színkép elő fog tűnni. Ezen eljárásnál észlelhető lesz, hogy némely festanyagok oldatainak higításánál lassankint az egész színkép egyenletesen, vagy egyik oldalról kiindulólag derül föl, mig ellenben nagy számánál ezen anyagoknak, és épen azoknál, melyek a legélénkebb színekkelbirnak a színkép hígításnál megszakítottá válik; ezek a színkép egyes részeinek megfelelőleg igen erős, más részletnek megfelelőleg pedig nagyon gyönge elnyelési képességgel birnak. Bizonyos hígításnál ily esetben egy vagy több, keskenyebb vagy szélesebb elnyelési csík, színképszalag lép föl, melyek fekvését és kiterjedését az osztályzat segélyével igen egyszerűen határozhatjuk meg, és a nap színképe FRAUNHOFER-féle vonalaival hasonlíthatjuk össze. Ily elnyelési csíkok által különösen jól van jellegezve a vér fest- anyaga és annak nehány bomlási terménye, továbbá a hngy festenye, az indigo, a levélzöld stb. A hamu vizsgálata szín-képkészülék segélyével. 17. Az állati test szerves részei borszeszlángon vagy a Bunsen- féle lámpa lángjában elégetve oly fényt fejlesztenek, mely színképkészülékben folytonos színképet ád, ugv mint azt a széneny már mérsékelt izzításnál is mutatja. Egyedül a széntől gondosan megszabadított hamu-alkatrészek lövetnek ki a lángban jellegző fényt. Finom platinsodronynak visszahajlított végét kiizzítjuk a gázlángban, mind addig mig az többé világító lángot nem ád, ezután a sodrony visszahajlított végét megnedvesítve a hamuba mártjuk, megszárítjuk a lángon és gyöngyöt forrasztunk a hamuból reá. Ezután, mint a 2. sz. alatti ábra mutatja a színkép-készülék A rése elé 5 egész 10 cmnyi távolban KK kürtővel ellátott BuNSEN-féle lángzót állítunk, melynek lángját úgy állítjuk be, hogy ne világítson. A lángzót úgy állítandó a rés elé, 1) hogy a kürtő fölső, széle 2—3 cmterrel mélyebben álljon mint a rés alsó vége, 2) pedig, hogy a lángzó légréseinek elzárásánál (tehát világító lángnál) lehetőleg élénk színképet lássunk a távcsőben. A lángzónak helyes beállítása után ismét kinyitjuk szelelőlyukait, megvilágítjuk a színkép-készülék h osztályzatát, és beállítjuk az in platiiisodronyon levő hamupróbát; a platinsodrony n üvegcsőre, ez utóbbi pedig c van megerősítve. A távcsőben vizsgálva minden esetben megszaggatott színképet fogunk észlelni, mely a
