Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 2. Mérések
Fajsuly. 13 Folyadékok faj súlyának meghatározása aráometer segélyével. 13. A szilárd testet ha folyadékba mártjuk és ha a folyadékénál kisebb fajsulylyal bir, annyira sülyed, mig az általa helyéből kiszorított folyadék súlya saját súlyával egyenlővé lesz. Az aráometer lesülyedésének foka ennélfogva azt mutatja, hogy a folyadéknak mekkora térfogatát kell helyéből kinyomni, hogy az az aráometernek mindenkor állandó súlyával egyenlő legyen. A besülyedés mélységét az aráometer nyakán elhelyezett osztályzaton határozzuk meg. Az aráometert e czélra óvatosan legalább is hasonló mélységű és a sulymérő testénél valamivel nagyobb átmérőjű folyadékmennyiségbe mártjuk és benne úszni engedjük. A helyesen szerkesztett aráometer osztályzata ekkor, ha leolvassuk, hogy a folyadék szinvonala az osztályzat mely vonalánál metszi az úszó aráometer nyakát, közvetlenül a folyadék fajsulyát mutatja. Ha az aráometer felülete zsiros találna lenni, akkor bemártott részén léghólyagcsák tapadhatnak, és fölfelé emelhetik a készüléket, mig ellenkezőleg a nyakára tapadt folyadék-csöppek lenyomhatják azt. Mindkét hibaforrás kerülendő, valamint hogy a készüléknek nem szabad a leolvadás alatt az edény falzatálioz érni. A hugy vizsgálatánál rendszerint használt közönséges urometer, hugykémlőnek nevezett aráometerek nyakuk vékonysága miatt a faj súlynak pontosabb lemerését engedik, mint a közönséges fajsuly- mérők; rajtuk a fajsulyt egész a harmadik tizedesig még közvetlenül leolvashatjuk. A hugy vizsgálatnál használt árubeli hugymérők gyakran hamis eredményt mutatnak. Mindenek előtt arra kell ügyelni, hogy nyakuk lehetőleg pontosan hengeralaku legyen, és hogy az egyes osztályzatok közti távolok ne legyenek egyenlők, hanem a jelzett fajsulyokkal fordított viszonyban álljanak. A fajsulymérőt pontosságára azáltal kémleljük, hogy előbb párolt vízbe, azután pedig a vízénél magasabb fajsúlyú folyadékba mártjuk, melynek fajsulyát kiigazított aráometer, vagy picnometer (lásd a következő 14. §-t) segélyével határoztuk meg. Ha a folyadékok hőfokát tekintetbe vettük, a készülék pontosságát egészen biztosan ítélhetjük meg. Az aráometerek nyakán levő osztályzat rendszerint 15 egész 17°-nyi hőmérsékre van beállítva, az általuk nyert adatok kiigazítást csak akkor igényelnek, ha a vizsgált folyadék hőfoka ettől több mint egy-két fokban tér el. Ha ellenben az aráometer 0 egész 8°-nyi hő-
