Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 1. Általános vegyi műtétek
6 Szárítás. esetben czélszerü az anyagot csőben, vízgőzétől chlorcalciummal telt csövöni átvezetés által megszabadított lassú légáramban szárítni, midőn is a csövet lég- vagy vízfürdőbe helyezzük. A légáramot pedig légszívó készülék (aspirator) segélyével szabályozzuk. A szárítási hőmérséket jelző hőmérő tekéjének, ép úgy mint azon edénynek, mely a szárítandó anyagot tartalmazza, nem szabad közvetlenül a légfürdő falát érinteni; mindkettő egyenlő magasságban álljon, mintegy egy hüvelyknyire a légfürdő falától. A légfürdők azon czélból, hogy az anyagot tartalmazó edényt reá tehessük, rendesen fémből készült tartóval vannak ellátva, mely a légfürdő fenekétől az említett magassághan van elhelyezve. Ha az edény, mely a szárítandó anyagot tartalmazza, fémből van, az esetben legez élszérűbb azt vékony platinsodronyból készült háromszögre vagy pedig papírdarabra állítni, nehogy a fém vezetése által az edény és innen a szárítandó anyag magasabb hőmérsékre emelkedjék, mint minőt a légfürdő hőmérője jelez. A légfürdőt a kívánt hőfokra lassan, kis lánggal hevítjük. A szürlepapirt és egyéb vízvonzó (hygroskopikus) anyagokat oly nyitott edényben szárítjuk, melyet még forrón jól bezárhatunk, különösen ajánlatos e czélra azon általánosan használt, két jól egymásra köszörült óraüvegből álló készülék, melynek fém tartója légzá- róan tartja össze az óraüvegeket. A szárítandó port vagy szürlét az egyik óraüvegbe teszszük, a másikat könnyedén reá illesztjük, úgy hogy ne zárjon, az anyagot az óraüvegekkel mintegy 1U óráig a légfürdőben a kellő hőfoknál tartjuk (szürlét nem igen lehet 130°-on túl hevíteni), kinyitjuk ezután a légfürdőt, reá illesztjük a fölső óraüveget az alsóra, úgy hogy jól zárjanak, reá toljuk a tartót és üvegharang alatt, félig tömény kénsavval vagy natronmészszel töltött csésze fölött meg hagyjuk hülni a készüléket. Ha a szárítandó tárgy igen nagy térfogatú arra, hogy két óraüveg közt helyet foglaljon, az óraüveg helyett czélszerüen reá köszörült üveglappal ellátott kisebb hengerüveget használhatunk. Azon anyagokat, melyek a magas hőfokot bomlás nélkül nem tűrik, tömény kénsav fölött ritkított levegőben száríthatjuk. A szárítás azonban itt, még ha az illető anyagok aránylag nagy felülettel bírnak is, többnyire pár napot igényel; különösen a meg nem alvadt fe- hérny nehezen szárad ki teljesen. Ha az anyag, midőn a légszivattyú alá teszszük, még igen nedves, az esetben kerülni kell azt, hogy a kiszivattyuzás által az illető folyadék forrpontjáig érjünk,
