Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
72 Duna jobbpartja. hegyesebb, szárazabb részén a váltóláz alig fordul elő, s ha elő is fordul, ez nem a magasabban lévő lakások közül keletkezett, hanem a lejtőn, a völgyben . . . Ezen bajok* városunkban ott fordulnak elő leginkább, hol a tisztaság a házakban hiányos, hol a szobákba a nyitott ablakon át ezrei tódulnak be a legyeknek a külvárosiak szegényebb lakóinál s ellepnek asztalt, ágyat, nem ritkán még az ételbe vagy italba is belehullanak; hogy pedig ezen legyek s egyéb rovarok mi mindent szednek fel az utcai, udvari piszok, szemétdombok, nem ritkán állati hullákról is, az elképzelhető. A hadapród-iskola orvosa a hadapródiskolában is észlelt pár malaria esetet s szavai megegyeznek azon említett tapasztalatokkal, miszerint az enyhe déli szelek, melyek malariás vidékekről jönnek, hozzák a városba is be a maláriát, még az enyhébb téli napokon is. Hogy mit lehetne tenni, mit kellene tenni ezen baj ellen, ez nem tartozik a könnyű feladatok közé. A csatornákat s folyókat mélyíteni, a posványokat kiszárítani, a réteket alagcsövezni: milliókat nyelne el, miután nemcsak a város határában, de le egész a Dráváig kellene ezen processzust végezni, mert ennek csak részleges keresztülvitelével a bajon segítve nem lesz, — hisz a malaria, a szúnyogok itt szaporodnak a megye területén, a város területe csak kis részben okozó, s kezdeni kellene a Drávánál, hogy a csapadékvizek oda levezethetők lehessenek, mert különben ha itt kezdenők a város határában, úgy csak még több mesterséges vízfogót, pocsolyát vagy posványokat csinálnánk. (Lásd Tisza-szabályozás, Szegeden!)“ A Pécstől északnak fekvő immúnis hegyvidéket a város és környék váltóláz-betegei légváltozás céljából keresik fel s ott biztos gyógyulást találnak. * A maláriával együtt a vörhenyt és diftériát is rovarok útján terjeszthetőnek véli dr. Czirer úr
