Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja

28

Duna balpartja.

vadvíz borítja, kora tavasszal pedig, vagy a júniusi zöldár idején az egész egy tenger. A váltólázas megbetegedések június, július és augusztus hónapokban, tehát következetesen a vízmedrek kiszáradásának idején lépnek fel évről-évre. Szúnyogok nagy számmal vannak jelen és kétségtelen, hogy leginkább a lakosságnak szabadban dolgozó része, tehát a munkás férfiak betegszenek meg, ezek közül is inkább azok, kik a pusztára nemrég költözködtek, míg az idősebb, régi cselédek a bajtól mentve maradnak. Az asszonyok közt ritkán, a gyermekek közt elég gyakran fordul elő a megbetegedés. * '. \ . :

A Garam túlsó oldalán fekvő nagysallói egészségügyi körnek patakoktól átszel delt vidékén is fordulnak elő nyaranta ritka-szórványos hideglelés-megbetegedések.

f A lévai járásban előforduló malaria-esetek mind harmadnaposak és könnyű lefolyásúak.

Az oszlányi járásnak mocsártalan, és csak a hegyek közti mélyebb völgyek rétjein vizenyősebb talajú vidékén épp úgy, mint az egymagasságban fekvő garam- szentkereszti járásban, a maláriának csak az alföldi vidékről behurcolt esetei ismeretesek.

A vármegyének „alsó vidékén“ fekvő verebélyi járásban a határszéli Zsitva folyó lefutása jelzi a mala riára disponáltabb völgy vidék helyét. így tapasztaljuk ezt a verebélyi kör területén is, amelynek három zsitvamenti községében, ú. m Ahán, Verebélyen és Zsitvagyarmaton a hideglelős betegek gyakorisága feltűnően meghaladja a környéknek különben csak ritka, szórványos betegülési átlagát. Itt ugyanis a Zsitva folyó igen lassú folyása, sekély medre, valamint igen csekély esése és sok kis mellékvizének hasonló volta felette alkalmasak állóvizek, mocsarak és lápok képződésére, természetesen leginkább nagy esőzések után, amelyekre bekövetkező szárazság idején az említett falvakban a rendszerint itt is csak ritka-szór-