Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja

létén átfolyó patakok a kenderáztatás céljából mester­ségesen álló vagy lassan folyó vizekké alakítvák. Ezen város lakossága minden évben igen sokat szenved a maláriától. A vármegye területén a hatósági orvosok egybehangzó jelensége szerint szúnyogok kicsiny szám­ban fordulnak elő, csupán a huszti járás orvosa jelenti, hogy Száldobos, Szeklence és Mihálka községekben nyaranta sok szúnyog mutatkozik és ezeknek szaporo­dásával a malaria-esetek száma is emelkedik.“ A dolhai és huszti járások közvetlen szomszédsá­gában fekszenek a bereg- és ugocsavármegyei váltóláz­vidéknek, amelynek keleti végnyúlványai e járások folyókmenti keskeny síkterületeibe is beterjeszkednek. E síkvidéket a haszti járás déli részét ferdén átszelő Tisza folyó és az abba hegyes szög alatt betorkolló Nagyág vizének völgyei és a dolhai járásból Bereg megye területére kikanyargó Borsova folyócska völgye képezik. A Tiszavölgy magas vízállású, nyirkos talaján fekvő Huszt, de különösen Vi sk városok, valamint Szeklence és Száldobos községek ennélfogva a huszti járásnak rendes meteorológiai körülmények közt szórványos váltóláz-betegülési frequenciáját tetemesen meghaladó (sőt Visken határozottan tájkóros jellegű) morbiditási arányt tüntetnek fel. A dolhai járás hegyes vidékén fellépő ritka-szórványos intermittens-eseteknek gócpontjait a járásnak völgyfekvésű helységei, főleg D o 1 h a községe képezik, ahol az esetek száma minden­kor arányos összefüggést mutat a betegségi idényt meg­előzött csapadék mennyiségével. A dolhai és huszti járások váltólázas betegei közt a har­mad- és mindennapos lázformával jelentkezők körülbelül egyenlő számmal vannak, ha nem is egyenletes eloszlásban. Visk városában az előbbi típus jelentékeny túlsúlyban van^ míg Huszton inkább a quotidiánák tekinthetők uralkodó típus­nak. Ahol negyednapos esetek — mint Dolhán és vidékén — előfordulnak is, számra nézve mindig utolsó helyen szerepel­nek. Máramaros megye ezen váltólázas vidékén a rendetlen láz­menetű váltóláz-esetek nem egészen ritkák, úgy hogy a jár­Máramaros vármegye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom