Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja
Hajdú vármegye. 261 — kiknek lesgödreik a patak szélén készültek — panaszkodtak is, hogy a vadászat után egy hét múlva a váltólázas betegség első tünetei jelentkeztek náluk.“ Ez érdekes és tanulságos megfigyeléseihez Dr. Kiss úr csodálatosképpen azt a kommentárt fűzi, hogy: a megbetegedések általában vagy kizárólag csak a parti lakók vagy az ott tartózkodók körében fordul elő, mert ezek ivóvizüket a felső talaj kútvizéből merítik, míg a városi lakók ivóvíz-szükségletét 26 artézi kút látja el. Debrecen szab. kir. város mai nap már ment a vízállásoktól, de azért még a külváros szélein most is találhatók nyílt árkok és vízállások. A debreceni városi közkórház adatai szerint az utóbbi időben 1896—97. és még inkább az 1898-ik év május - november hónapjaiban került a legtöbb váltólázas beteg kezelés alá, legtömegesebben az utóbb említett év májustól szeptemberig terjedő szakában, amikor a nyári esőzéseket száraz meleg és a mocsarak és állóvizek kiszáradása követte. „Természetesen — jegyzi meg Dr. Ujfalussy kórházi igazgató főorvos úr — ingyen se hasonlítható össze ezen évek váltólázas megbetegedéseinek száma azon előző évekével, amidőn városunknak nagy vidékét mindenütt állóvizek, mocsarak, nádasok környezték, amikor a nyári időszakban itt valóságos váltóláz-járványok uralkodtak.“ A debreceni közkórház betegforgalmi statisztikájának a maláriára vonatkozó adatai szerint ápoltatott a kórházban tíz év óta esztendőnkint átlag 15—20 beteg; kivétel volt az 1897. és 1898-iki országos járványesztendő, amelyben 56, illetve 65 ilyen betege volt a kórháznak. Típus szerint legtöbb volt a mindennapos (a tíz év alatt összesen ápolt 239 beteg között 113), azután a harmadnapos (89), sokkal kevesebb a negyednapos (9); rendetlen szabványú volt 26. Veszélyes alak csupán 1 volt. 1902-ben — a szóban forgó statisztikai kimutatás utolsó évében — midössze 5 váltólázban szenvedő betege volt a kórháznak, minek oka a jelen ést tevő kórház főorvosa szerint az, hogy ez az esztendő esős és hideg volt, a fagyok szokatlanul korán állottak be; de lehet más oka is, t. i. a Nyír-víz lecsapolása. Ezen áldásos munka Debrecen keleti határán Szabolcs megyében már több év óta folyik és sok vízállásos lápost felszabadított, úgy hogy azokat a jelzett esz
