Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja
246 Tisza balpartja. került idegen megbetegedése a fürdőorvosok betegforgalmi naplóiban gondosan regisztráltatik. A mezőtelegdi körben levő források közelében képződnek mocsarak, melyek számát nyaranta a Körös folyó kiöntései után visszamaradó vízpangások növelik. Ily mocsarak különösen Mezőtelegd, Kis- j enő, Pósalaka, Mezőtelki, Szabolcs és Kis- újfalu községekben találhatók; mindeme helyeken szórvánj^os váltólázesetek fordulnak elő. Járványszerű- leg legutóbb 1898-ban uralkodott a váltóláz. A köröstar j á n i közegészségügyi körben csak Körösszeg és Yizesgyán* községekben mondható gyakoribbnak a malaria, minek oka az lehet, hogy az utcák gödreiben a víz esőzések után napokig is eláll, és hogy a községek kútjainak vize élvezhetetlen, minek folytán a lakosság a Sebes-Körös vizét használja ivóvíznek. A malaria ezen a járásrészen, de legfőképpen Yizesgyán faluban sűrűn mutatkozik, lefolyása azonban az ott- helyt működő orvos állítása szerint enyhe, sőt a betegség nyomára az orvos gyakran csak véletlenül jön rá a status praesens vagy az anamnézis felvétele alkalmával. A kör többi helységében, Gyiresen, Újpalotán és Szentandráson kedvezőbb közegészség- ügyi állapotokat és ennek megfelelően csak szórványos betegülést találunk. — A bihari egészségügyi körben a váltóláz bár szintén csak szórványos, de mindennapi betegség. Bár állandó mocsarak nincsenek, a hegyekről lefolyó vizek a talajt mégis eléggé átnedvesítik. Valamikor és még tán nem is oly rég, a malaria e vidéken otthonos lehetett és pedig oly fokban, hogy alig kerülhette ki az ember. „Nincsen itt olyan felnőtt — írja Dr. Péchy Károly körorvos úr — aki gyermekkorában hideglelős ne lett volna.“ Hogy a váltóláznak ezen járványos jellege most e vidéken nem észlelhető, az annak tulajdonítható, hogy a Berettyó folyó szabá* E két falu közigazgatásilag a szomszéd járáshoz tartozik.
