Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja

226

Tisza jobbpartju.

Elszórtan észlelik a maláriát a sátoraljaújhelyi járásban is. E vidék régente a szomszédos Bodrogköz magas malaria-betegülési arányszámát mutatta. A szabályozások keresztülvitele óta ez a baj annyira megenyhült, hogy már csak a bodzásujlaki egészségügyi kör lapályos és mocsaras vidékein, nevezetesen egyes bodrogmenti és helmecmenti falvakban, különösen Garany, Szürnyeg, lm reg, Magyarjesztrel és Gercsely nevű községekben található sűrűbb szórványossággal. Egyebütt és pedig a sárospataki és m i k ó h á z a i orvosi kerületekben, csak sporadice, a járás széhelyén, az eredetileg is eléggé száraz talajon épült Sátoraljaújhely városában pedig ennél is ritkábban lép fel.

A lázak jellege itt is olyan, mint eddig láttuk, t. i. leggyakoribb a malaria tertiana stb. A bodrogmenti Imregen az észlelt quartanák száma viszonylag magasnak mondható. (Nyári és őszi típus.)

A szerencsi járás, amelynek földjét a határain folyó Hernád, Sajó és Tisza öntözik, még tíz év előtt is kiterjedt járványnak volt egyik góchelye. Ma e váltólázas terület csupán Mezőzombor, Taktahar- kány, Taktaszada, Szerencs és Tiszaluc községekre szorítkozik. Mind az öt község agyagos, nedves, helyenként sással benőtt mocsaras talajon fekszik. Említésre méltó, hogy a maláriában megbetegedettek főkontingensét a felvidékről (Trencsén és Nyitra megyékből) nyári munkára idesereglő tót munkásnép szolgáltatja. A betegek száma e helyeken jóval felülmúlja a járás minden többi helyén lévő váltólázbetegek számát, bár e betegség sűrűségi foka itt sem haladja túl a szórványosság fokát. A mádi orvosi kör egyes helyein ritka-szórványos, Tályán és a szomszédos községekben, valamint a hernádvidéki gesz- telyi körben pedig csak a legritkább esetekben lép fel e betegség.

A járásnak délkeleti lázas területén fellépő tömegesebb