Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - IV. Tisza jobbpartja
204 Tisza jobbpartja. lelhetők s ezek is csupán a gönci és a vele szomszéd szikszói járásnak egynémely hernádmenti községében. A tornai járás (meg a cserehátinak egy kis része), amelyen a Bodva-folyó völgye húzódik keresztül az, amelyre a fent hangsúlyozott egészségügyi hátrányok tulajdonképpen vonatkoznak. E vidéken a váltóláz, bár rendszerint csak szórványosan, de állandóan és a Bodva-völgy valamennyi községében (S zp 1 a s, K o m j á t i, N á d a s k a, Bodvavendégi, Tornaujfalu, Torna stb.) jelen van. A malaria-morbiditás nyár derekán, különösen olyan években, amelyekben sok csapadék mellett a léghőmérsék átlaga kissé magasabb, egészen jelentékeny. A tornai maláriának a Bodva-folyó szabályozásával eszerint véget lehet vetni. E védőintézkedés előreláthatólag a vidék általános egészségügyét is megjavítaná. A tornai szórvánjms hideglelési esetek között mindennapos, harmadnapos és negyednapos jellegű lázformák is észleltettek, anélkül, hogy egyik vagy másik klinikai alaknak különösebb számban való előfordulása megállapítható lett volna. (Nyári és őszi típus.) Kassa szab. kir. város már a felvidék immúnis régiójába tartozik. Fekvése kedvező, talaj- s nedvességi viszonyai — a Fekete-tónak nevezett mocsár lecsapo- lása óta (ami körülbelül 15 év előtt történt) — kifogástalanok, csapadékvizei — amelyek csak a téglagyárak mellett képeznek kisebb állóvizeket — a Hernád medrébe találnak természetes lefolyást. Yáltóláz — a város tiszti orvosainak egybehangzó kijelentése szerint — egyetlen esetben sem fordult elő.* 2. Bereg vármegye hegyes, száraz, hűvös és mindezekért szúnyogmentes vidékein a váltóláz sokkal ritkábban üt tanyát, mint a lapályosabb fekvésű, helyenként mocsaras, zsombékos talajú területein, melyeket * A Kassán állomásozó katonaság körében az 1902. évben O'ö'Voo malariás beteget találtak.
