Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

Bevezetés

A második kérdőpontra vonatkozó fejezet a járvány- kóroktan ama részére terjed ki, amely a szúnyogok kórokozó szerepét illeti. Tartalmazza in nuce a malaria- probléma eme legvitásabb kérdőtétele felett orvosaink által vívott elméleti polémiát, a hazai orvosi megfigyelések és zoológiái kutatások bennünket érdeklő eredményeit és azon tanulságokat, amelyek a malaria-kör- rendelet ezen pontjára adott strikt válaszokból leszür- hetők voltak.

A harmadik fejezet a járványkóroktan parazitoló- gikus részére vonatkozik, magába öleli azonban ezzel kapcsolatban a malaria-kérdés klinikai és járványtani fejezetéből is mindazt, amivel a magyarországi gyüjtő- búvárlat a malaria-ügy eme legközvetlenebb érdekű részét gazdagította. Különösen fontos eredménynek tartom azt a módot, amellyel a malaria-járványok helyi jellegének sokat zaklatott kérdését a hazánkbeli megfigyelések alapján megoldhatónak tartom s mely e referátumban először használt helyi járvány-típusoknak az idő- és kórjelleg szerint való megkonstruálására s azoknak táblázatos és térképi ábrázolására vezetett.

A negyedik körkérdésnek — az innen-onnan kissé megmosolygott paraszt-interviewnak — eredménye se mondható egészen meddőnek, bárha eme kérdőtételnek az a direkt célzata, hogy a nép megkérdezése útján a moszkító-elmélet a rusztikán felfogás őserejével támogatható s a nép körében tapasztalt s sok esetben célszerűnek bizonyult profilaxis céltudatos jellege kimutatható legyen — jámbor óhajtás maradt csupán. A várt eredmény helyett olyan tények tudomására jutunk, amelyek a felvilágosodás ügyében éppen nem mondhatók harcratermetteknek. A lelki fásultság és a szellemi homály sötét képét tárja elénk ez a fejezet, melyet csak imitt-amott derít fel az egészséges népösztön s a jóízű butaság humora.

A népies adomák és babonák teljes összegyűjtésére e munka komolyságának veszélyeztetése miatt item