Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

Bevezetés

11

morbiditási skála megállapításánál középszám oá: helyett a jelentésekben használt általános számnevek középarányosának meghatározása képezte a kulcsot. Az egyes sűrűségi fokozatok megjelölésére a következő elnevezéseket használom:

0. mentes terület,

1. igen ritka esetek,

2. ritka-szórványos esetek,

3. szórványos esetek,

4. sűrű-szórványos esetek,

5. táj kóros terület.

Természetes, hogy az efféle jelölési mód a betegség sűrűségi viszonyainak abszolút értékeire nézve egymagában semmi felvilágosítást sem nyújt. Ámde, véleményem szerint, egy ország malaria-betegülési viszonyainak megállapításához abszolút értékek jelölése nemcsak fölösleges, de nem is kívánatos. Itt ingadozások megállapításáról lehet csak szó, amely ingadozások a tér és idő változandóságai által tételezvék fel. E két tényező közül a tér változandósága az időéhez képest állandónak vehető. Az idő járása napról-napra, óráról- órára változik, a térviszonyok stabilitását csak nagy időközökben végbemenő természeti vagy művi átalakulások változtatják meg. Ennélfogva a térbeli változatok okozatai is állandóbbak az időjáráséinál. Járvány tünemények, amelyek, mint a malaria, legszorosabb kapcsolatban függnek a meteorológiai körülményektől, a számszerű statisztika adatai szerint évről-évre folyton változnak. A malaria járvány-statisztikájának számadatai — mondhatnék — az időjárás szeszélyessége szerint minduntalan módosulnak.

Egy és ugyanazon területen, ahol ma csak egy permille malaria-betegülést találunk, holnap, a malaria propagálására alkalmasabb időjárási viszonyok mellett a betegülési aránymutató két-három, sőt tíz permillére’ szökhetik fel.