Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze

Bhcs-Bodrog vúrmegye. 125 lefolyású, szabályos menetű, harmadnapos és minden­napos lázalakok (Vivax-fertőzések) fordulnak elő. Az őszi lázidényben a negyednapos esetek (Plasmodium ma- lariae-fertőzések) is felmerülnek, amelyek egyes helye­ken, így Heves megye tiszafüredi járásában az uralkodó típust képviselik. A malaria larvata esetei egyetlen országrészben sem fordulnak elő olyan sűrűn, mint a Duna —Tisza közén. Különösen feltűnő számban látha­tók ilyen láztalan, a hosszas szenvedés folytán jellemző senyves külsejű malariabetegek a dunántúli Páty közsé­gében, továbbá Ráckeve, Kalocsa, Kiskőrös és Kecske­mét, Zsablya és Újvidék, Jászberény és Mezőtúr váro­sok környékein. 1. Bács Bodrog vármegye területe helyrajzi és geo­lógiai körülményeinél fogva a malaria meghonosodá­sára és elterjedésére felettébb kedvező viszonyokat tűntet fel. A nagy magyar Alföld déli részét képező lapályos rónaterületét nyugatról, délről és keletről tekintélyes folyóvizek, a Duna és Tisza határolják, ame­lyeknek széles, a megyének jókora részét elfoglaló ára­dási területein mocsár- és zsombék-képződésre kiválóan alkalmas talajviszonyokat találunk. A folyamáradások által természetes úton keletkezett és táplált posványos terek és morotvák szaporításához lényegesen hozzájárul a folyam­szabályozási művek következtében létesült számos művi mocsár, az ú. n. holt folyamágak, aminőket a Duna és Tisza folyók mentén mindenütt találunk és melyeknek az élő folyam medrétől elrekesztett és a csapadéki viszonyok szerint hol telődő, hol kiapadó iszapos ágyaiban sokszor buja mocsárnövényzet burjánzik fel, amelynek rejtekeiben a szúnyogok garmadái alkalmas otthonra találnak. A megye területét harántul átszelő, a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatorna és ennek az Aldunába vezető főága, a Ferenc József-csatorna, a dunai és tiszai árterületek és belvizek kiszárítása szem­pontjából bizonyára igen üdvös intézményeknek tekin­tendők, árnyékos, nyirkos partjaik azonban, valamint e

Next

/
Oldalképek
Tartalom