Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
92 Duna jobbpartja. a Balaton-bozót mellett, de a Kapós-berek mellett is fellépett ismét és Kaposvár utcáin láttam feküdni embereket lázrohammal. Azon idő óta kisebb-nagyobb hullámzásokkal uralkodik a Dráva vidékén télen úgy, mint nyáron. A Balaton vidékén ismét szünetelt éveken át, csak 1897-ben lépett fel ismét, de nem nagy számmal. Kétségtelen tehát, hogy a malarikus lázak tömeges fellépése a nedves időszakokban és években észlelhető leginkább, száraz években csökken, vagy meg is szűnik egészen. A nagyobb esőzések akkor vannak befolyással, ha azok a kiszáradt vagy félig kiszáradt berkeket újra megtöltik álló és poshadó vizekkel.“ Az egész barcsi járásban mint láttuk, tájkórilag uralkodik a malaria, melynek a talajt a Dráva-áradások után a folyam medrében és környékén visszamaradó nagy- mennyiségű pocsolyák, továbbá az állóvizek szerepével bíró holtágak készítik elő. A barcsi orvosi körben ezen ártalmakhoz hozzájárul a sekélymedrű Rinya folyócska vize, mely Barcs községben torkollik be a Drávába és árvizek alkalmával nagyobbítja annak inun- dációs területét, melynek különösen a község alacsony fekvésű Barcstelep nevű részlete van kitéve. Volt idő, mikor e vidék endémikus karaktere annyira kifejezett volt, hogy az odakerült idegen rövid idő alatt menthetetlenül váltólázba esett. így az 1867—68-as években a vasútépítő vállalat által e vidékre hozatott 300 bécsi munkás a legrövidebb idő alatt egytől-egyig megbetegedett, úgy hogy a munkát végre is csak az odavaló csekélyszámú, s a nyavalyához már hozzászokott napszámossal kellett végeztetni. A megyének és talán országunknak is a malaria, sőt mondhatnék az általános közegészség szempontjából egyik legszerencsétlenebb tája a lakócsai orvosi kör területe, melynek horribilis viszonyairól a körnek buzgó orvosa Dr. Kerekes Pál úr jelentésében következőkép emlékszik meg: „Orvosi köröm területe legnagyobb részben a Dráva mellett fekszik. Lapos, mély vidék, melyen a Dráva
