Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
Moson vármegye. 89 nyögök között pedig kétségkívül képviselve vannak azok a fajok is, amelyek a becipelt kórcsírák felvételére és szertehordozására alkalmasak. A rajkai közegészségügyi körbe tartozó Csúny községnél 1887. évben eszközölt Dnnaszabályozási munkálatok alkalmával Csongrád és Szentes vidékéről idekerült 800 munkás közül négyszáznál többen betegedtek meg maláriában. Ez a járvány az említett munkálatok befejeztével megszűnt, úgy hogy a rajkai körben ma még csak a közelfekvő Duna, Lajta és e folyók mellékágai, valamint állóvizek következtében mindig nedves talajú Rajka, Német j árfalu, Bezenye és Kiliti községekben szokott e betegség szórványosan fellépni. Hasonló betegedési arányt találunk a Lajta-kiöntés idején a köpésényi egészségügyi kerület községeiben, míg az orosz vári kör területén a dunaszabályozási müvek elkészülte óta a malariás betegségek csak ritka esetekben fordulnak elő. Kedvezőtlen fekvéssel bír Miklósfalu községe, melynek határa a Lajta-áradások folytán rendesen tavasszal, de gyakorta nyáron is jórészben víz alá kerül. Mély fekvésű rétjein olykor hónapokig áll a medréthagyott víz, melynek tükre felett milliónyi szúnyog kavarog, melyeknek molesztációja ellen a falu népe a faluban dívó régi szokás szerint az ablakokra és ajtókra erősített tüllszövettel védekezik. Talán eme öntudatlan malariaellenes óvintézkedésnek is van része abban, hogy a falubeli lakosság feltűnően keveset szenved malarikus bántalmakban. Az ugyancsak a Lajta partján fekvő Zurány és Gáta községekben is csak ritka-szórványos típusú lázak szoktak észlelteim, mindannyiszor kapcsolatban a vidék nyirkos talajú, szúnyoglakta erdejében végzett munkálkodással. A rajkai járás területén fellépett malari a-megbetege- dések valamennyien a febris intermittens tertiana szabványát mutatták.
