Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja

Győr vármegye. 81 ma sem veszítette el teljesen. A Nagy- és Kis-Duna közt elterülő hédervári egészségügyi körnek (Szi­getköz) talaja nyirkos, struktúrája homokos és agya­gos. A két Duna vízállása, valamint a gyakori esőzések nagyban befolyásolják az itt mindenfelé fel-felbukkanó mocsarak, sásosak és lápok teltségét és a fenékvizek keletkezését. Nedves években a nyári hónapokban a váltóláz az egész területen sűrűbb szórványos gyakori­sággal lép fel, bár a betegség tényleges arányaira nézve megbízható orvosi inegfigyelések azért nem állnak ren­delkezésre, mert — miként a hédervári kör orvosa, Dr. Gárdos Andor úr jelenti — az összmegbetegedések- nek csak igen jelentéktelen része, a súlyosabb termé­szetű esetek, kerülnek orvosi észlelés alá, míg a betegek zöme, ismerve a rég megszokott betegség gyógyszerét és gyógymódját, maga gondoskodik magá­ról. Különösen magas a morbiditási százalék a föld­míves nép munkástagjai, a pásztorok és libaőrző gyer­mekek között, akik a nedves években roppantál el­szaporodó szúnyogok támadásainak a szabad ég alatt fokozott mérvben vannak kitéve. A Kis-Dunán túl elterülő sövényházi egészség- ügyi kör vidékén (Tóköz) a legutóbbi időben, azaz a Rába- és Rábca-folyók szabályozása óta, a váltólázas esetek statisztikája előnyösen változott. Még 10 évvel ezelőtt a két folyó nem volt szabályozva. Ebben az idő­ben az itteni községek határában, de a legtöbb község beltelkén is, számtalan kisebb-nagyobb tócsa, anyag­gödör, árok stb. létezett, amelyekben a gyakori folyam­áradások ellen emelt védgátak okozta akadály miatt a belvizek megrekedtek, de még a lapályosabb szántó­földeken, réteken és legelőkön is az egész esztendőn át piszkos hinárvíz csillámlott. Az ilyen békanyálas, mocsaras vidéken a községi lakosoknál a váltóláz na­gyon gyakori és makacs betegség volt. A folyóvizek szabályozása óta a malaria-morbiditás e vidéken a táj­kóros magaslatról fokozatosan a sporadicitás nívó­

Next

/
Oldalképek
Tartalom