Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)
Meteorológia, mint időjóslás
65 Hanem a meteorológiára nézve jó ideig ezzel ellentétes vélemény tartotta magát felszínen, sőt talán ma is nagyobb mértékben fentartja magát, semmint kívánatos lehetne. Az emberek országszerte imákat intéznek az ég urához, hogy nyissa meg az «ég csatornáit», s adjon esőt a szomjazó földekre, nem csak nálunk, hanem Angliában is, hol maga az ország érseke rendelte el 1879 nyá- rán az imádkozást. Ez azért sajátos egy tünemény, mert az emberek egyébként nem szoktak természetellenes könyörgésekkel állani elő; nem kérik, hogy földeiken sülve teremjen a kenyér, hogy juhaikról a kész ruhát lehessen lefejteni, minthogy ez természetellenes volna, de esőért könyörögnek akkor is, midőn a levegőben nincsen vízpára, mikor a felhőket a természet rendje szerint másfelé fogja vinni a szél. Ezzel a hittel azt árulják el, hogy az időjárást nem sorozzák a többi természeti tünemények közé, melyeket változtathatatlan törvények határoznak meg. S valóban úgy látszik, mintha itt nem is volna összefüggés, mintha itt nem lehetne kimutatni egj^etlen egy okot sem, mely elhatározó lenne a bekövetkezendő időre. De a nehézség voltakép épen abban áll, hogy nagyon is sok az ok és nagyon is különféle. Az a sok mindenféle kombiná- czió, melyben a levegő hője, páratartalma, nyo5 Hoithy : A nagy termé&zet 8tb.
