Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Pepticus gyomorfekély
Pepticus gyomorfekély 59 A gyomorfekély keletkezésének fentebb vázolt feltételei adják megfejtését azon régi tapasztalatnak, hogy a gyomorfekély chlo- roticus, vérszegény egyéneknél igen gyakran fordul elő. nemkü- lömben azon már régebbeu Fox24 és Günsburg 25 által feltételezett, újabban Van den Velden 26, Riegel 27, Ewald 28. Reichmann29, Boas 30, Jaworski és Korczynski 31, Rosenheim32 stb. által kétségbevon- hatlanul kimutatott körülménynek, hogy a gyomorfekély sok esetben fokozott sósavtartalommal jár karöltve. E dolognak a fekélyképződés folyamatában való nagy jelentőségét bár kétségtelenül bizonyítják az aciditás csökkentése által elérhető kedvező gyógy- sikerek, az a fekélyképződés kizárólagos okát nem képezi, minek bizonyítéka, bog}- a fokozott sósavtartalom a gyomorfekélynek nem állandó jelensége. A gyomorfekély pathogenesisében egyesek véleménye sze rint microorganismusoknak is volna szerepük. Boettcher 33 a fekélyek közvetlen szomszédságában talált bacteriumoknak pathogen szerepet tulajdonított a folyamat előidézésében; Körte 34 ez eredményeket nem igazolta, mig újabban Letulle 35 puerperalis septicaemia egy esetében fellépő friss gyomorfekélyekben a gyomor submucosájának és a méhnek vivőereiben számos streptococcust mutatott ki, melyek tiszta kultúrája tengeri mala- czokba beoltva, gyomorfekélyek képződésére vezetett; Chante- messe és Widal 36 a dysenteria pathogen bacillusának kultúráját tengeri malacznak gyomrába bevive, gyomorfekélyeket idéztek elő. A gyomorfekély egyikét képezi a gyakrabban előforduló megbetegedéseknek; gyakorisága külömböző helyeken változó; így Starck 37 Ivopenhágában az összes hullák 13%-ában, Berthold Berlinben 2‘78/0-ában, Xolte Münchenben l’23°/0-ában találta; egyes vidékeken a táplálkozás czélszerűtlensége folytán gyakorisága feltűnő, amit Gerhardt 38 a thüringiai erdő lakosainál észlelt, míg Németország bizonyos vidékein. Oroszország legnagyobb részében Sohlern 39 tapasztalatai szerint szerfelett ritka megbetegedést képez, amit az e vidékeken általánosan elterjedt növényi táplálkozásnak hajlandó tulajdonítani; a fokozott mennyiségben bevett kálisók szerinte a vérnek növekedett kálitartalmát idéznék elő. ami a fekélyképződés iránt immunitást nyújtana, összhangzásban a fekélynek ritka előfordulásával növényevőknél, melyek vére phosphorsavas káliban dús.
