Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
Idült gyomorhurut 31 összefüggésnél fogva, mely a gyomor nedvelválasztó, mozgató -és felszívó működése között fennáll s a melyre már a bevezetésben utaltunk, könnyen érthető azon sokirányú másodlagos következményekből származó lánczolat, mely a nedvelválasztás zavaraihoz rövidebb-hosszabb idő múlva csatlakozik. A sósav hiányos elválasztása vagy teljes hiánya folytán a sósavnak normális viszonyok közt érvényesülő erjedésgátló hatása megszűnvén, kóros erjedési, bomlási folyamatok jönnek létre, melyek szerves savak, mint tejsav, vajsav, eczetsav és zsírsavak képződésére vezetvén, a gyomortartalomnak erősen savanyú kémhatást kölcsönözhetnek, mely savak jelenléte azonban a peptonisatio tekintetében a sósavat pótolni nem képes. Azon fontos szerepnél fogva, mely a sósavnak a peris-. taltica előidézésében jut, könnyen érthető, hogy az idült gyomorhurutnál ezen a peristalticus mozgásokat előidéző tényezők egyikének hatása csökkenvén vagy teljesen hiányozván, a gyomor mozgató működésének zavarai mihamar nyilvánvalókká lesznek, mely hatást növeli még azon körülmény is, hogy a hurutnak magasabb fokánál a gyomor izomrétege is belevonatván a bántaloin körébe, a reárótt feladatnak nem képes megfelelni, a gyomor tartalmának huzamosabb ideig tartó pangása folytán zsongtahmná válik és a gyomornak atoniájára vezet, melyet czél- szerüen jelölt meg Rosenbach 11 a gyomor muscularis insuf- ficientiájának nevével. Ezen circulus vitiosusban a gyomor tartalmának pangásából származó erjedési folyamatok a gyomor nyálkahártyájának izgatását idézvén elő s a képződött gázok által a gyomor falzatát túlságos feszülés alatt tartván, magyarázatát adják a nyálkahártya felszívó képessége csökkenésének is. A gyomornedv minőségének és a gyomor mozgató erejének megváltozása szerint a gyomor tartalma változó lehet; inig ugyanis a peptonisatio némikép végbemegy, a bekebelezett tápanyagok többé-kevésbé oldott állapotban lelhetők fel a gyomortartalomban, azonban a gyomor nyálkahártyájának atrophiájánál a tápanyagok már teljesen emésztetlenek és olyanok, mintha épen csak meg volnának rágva s közvetlenül a szájürből származnának; a falatok ugyan össze vannak aprítva, de sem szinük, sem alakjuk nem változott meg (Rosenheim 12). A gyomor izomerejének csökkenése nem szokott mindenkor arányban állani a nedvelválasztó működés megváltozásával 16*
