Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
Idült gyomor hu rut szegény, athmosphaericus levegőből, részben a gyomorban lefolyó bomlási folyamatokból származó gázokból (köneny, szénsav, kénkö- neny, mocsárlég) állanak. A felböfögéshez a gyomorégesnek (pyrosis) a gyomor tájékán székelő égető, karczoló érzése csatlakozhatik, mely a bárzsingon végig húzódván, savanyú ételmaradékoknak a szájürbe való regurgitatiójával járhat. A-gyomorégés a gyomor tartalmának kóros erjedési folyamatokból származó szervi savak (eczetsav, tejsav, zsírsavak) által fokozott savtartalmától van feltételezve. A fenti alanyi tüneteken kiviil a betegek gyakran panaszkodnak a gyomor táján fellépő teltségi, feszülést és nyomási érzésről, mely vagy állandó, vág}' étkezés után rövidebb-hosszabb idő múlva áll be. E kellemetlen érzések a fájdalom érzéséig is fokozódhatnak, mely rendesen inkább szétterjedt és vagy tartós, vagy görcsök alakjában (cardialgia) jelentkezik, nyomásra néha fokozódik, bár a fájdalom idült gyomorhurutnál ritkán szokott nagyfokú és tartós lenni; aránylag leghevesebb fájdalmakkal a gyomor nyálkahártyájának atrophiája jár. A gyomor tájékán érzett kellemetlen teltségi érzést nemritkán émelygés kiséri, melyet hányás is követhet. A hányás az idült gyomorhurutnál ritkábban észlelhető mint a hevenynél és rendesen az étkezés után több nra múlva szokott bekövetkezni; a hányadék majd emésztetlen, majd bomlásban levő ételmaradékokból áll, melyeken kiviil nyálkát, epét. ritkább esetekben vért is tartalmazhat; górcsövi vizsgálatnál ételmaradékokon kiviil élesztőgombák és sarcina ventriculi találhatók benne. Iszákosoknál a hányás rendesen éhgyomorra szokott bekövetkezni (vomitus matutinus), melylyel azok nyákos, nyúlós, rendesen lúgos kémhatású, túlnyomókig lenyelt nyálból és nyálkából álló folyadékot ürítenek ki. Az idült gyomorhurut kíséretében fellépő általános tünemények sorában kiváló figyelmet érdemelnek az idegrendszer részéről nyilvánuló zavarok. A betegek bágyadtaknak, leverteknek érzik magukat, komoly foglalkozásra kedvetlenek, álmuk nyugtalan, nem iiditő. gyakran szenvednek fejfájásokban, kedélyük lehangolt, sőt hypochondriásokká, melancholiásokká válhatnak. Egyes esetekben gyakori szédülés jelentkezik (vertigo e stomacho laeso), melyre legelőször Trousseau9 figyelmeztetett; ez rendesen az öntudat zavara nélkül folyik le és vagy éhgyomorra, vagy az étkezés után huzamosabb idő múlva jelentkezik, habár olyan esetek is észleltettek 16 29
