Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)

Idült gyomorhurut

26

Dr. Hirschler Ágoston

.gyomorhurutnál is különösen vérszegény, chloroticus és egyéb bántalmak által erejükben megfogyott egyének mutatnak kiváló fogékonyságot.

Az idült gyomorhurut másodlagosan is csatlakozhatik egyéb bántalmakhoz. így gyakori kísérő tünetét képezi a gyomor nyálkahártyáján lefolyó fekélyesedési és daganat-képződési folyamatoknak '(kerek fekély, rák), nemkülömben gyakran csatlakozik azon megbetegedésekhez, melyek a gyomor nyálkahártyájának pangásos vérbőségére vezetnek, mint a v. portae törzsének bántalmai, a májnak megbetegedései, különösen a májzsugorodás, nemkülömben az alsó ürös vivőér pangására vezető szív- és tüdőbántalmak. Az általános megbetegedések közül chlorosis, fehérvérűség, gümőkór, vészes vérszegénység, bujakór, rák, czukros húgyár, köszvény, idült vesegyuladás azok. melyekhez másodlagosan szokott társulni. Leggyakrabban felnőtt egyéneknél fordul elő, férfiaknál sűrűbben mint nőknél, amazok inkább tevén ki magukat a betegséget előidéző alkalmi okoknak.

Kórboncztan. Az idült gyomorhurut által okozott kórboncz- tani elváltozások, a heveny gyomorhuruthoz hasonlóan, a gyomornak pyloricus részét illetik kiválóan, de kiterjedhetnek a gyomor fundusára, sőt a nyálkahártyának egész területére is. Mig a betegség kezdeti stádiumában a nyálkahártya vérdús, belő veit. helyenkint vérömlésektől borított, sőt felületes felhámfoszlások is lehetnek rajta, annak későbbi szakában a nyálkahártya barnás-vörös, vagy szürkés-fekete, vagy palaszürke szinü; sokkal ritkábban észlelhető a nyálkahártya feltűnően halvány színe. A nyálkahártya legtöbbször megvastagodott, nyúlós és erősen tapadó nyálkával borított. Felülete gyakran egyenetlen, dudorzatos (état mamelloné).

Górcsövi vizsgálatnál azt találjuk, hogy a nyálkahártyát boritó felhámsejtek gyakran hiányzanak, vagy fellazultak és összeálló foszlányokban könnyen leválnak, gyakran duzzadtak s világos nyákos anyaggal kitöltvék. A mirigyhámsejtek részben elpusztultak vagy zsugorodtak, részben zavarosan szemcsések, vagy elzsi- rosodtak, festőanyagokkal nehezen festődnek, a fő- és fedősejtek -egymástól nehezen külömböztethetők meg. A mirigycsövek közötti interstitialis szövet hajszáledényei és nyirokürei kitágultak, a mirigycsövek között bő kissejtes beszürődés látható, mely a nyálkahártya felszine felé legkifejezettebb. (Ewald1)