Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az egyiptomiak orvostudománya
EGYIPTOMI BÁBÁK. 81 szerű, a kenőcs-szerű, a folyadék-szerű gyógyszereknek a hüvelybe való bevitelére, befúvására voltak megfelelő eszközeik. Receptjeikre példát szolgáltat az alábbi, gyakran található összeállítás. (Joachim fordítása alapján.) fokhagyma .... 1 zöld agyag (?) . . 1 olibanum gummi 1 növényi mag (?) 1 acanthus gyanta 1 tehén szaru ... 1 punta mag ... 1 víz...................... 1 Ezen anyagokat összevegyítve a hüvelybe juttatták és ruhára kenve a szeméremre tették. A fentmaradt régi emlékekből tisztán áll előttünk gí- nekológiai tudásuk képe, amely szerint a gyúlladásokat, a vérzések különböző fajait, a méh helyezetváltozásaít, a méh daganatait, sőt a nők nemi érzéketlenségét nemcsak ismerték, de kezelték is. Egyiptomban az orvostudomány a Kr, e, 331-től kezdve igen magas fokra emelkedik Alexandriában. Az itteni tudomány ugyan egyiptom földjén müveltetett, de mivel görögök görög nyelven művelték, azért az alexandriai orvos tudományról, mint görög orvostudományról, azon a helyen lesz szó. A rendes szülések levezetését a bábák végezték: ilyenformán nemcsak öregasszonyok segédkeztek a szülésnél, hanem rendes bábák, akiknek külön rendjük és intézményük volt még Mózes előtt, (ami Kr. e. 1354-nek felel meg.) Fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint a bábáknak oly nagy tekintélyük volt, hogy a pharaók születésénél legtöbbször önállóan működtek közre, amiből arra kell következtetni, hogy sok szülészeti kérdést már jól oldhattak meg. A szülésznők magas tudása és intézményes volta a környező népekre nagy hatást gyakorolt. A legnagyobb hatást a zsidókra tette, akik kivándorlásukkor már magukkal vitték az egyiptomiaktól eltanult orvostudományt és bábaintézményt. 6 84. ábra. Szülési jelenet ős-egyiptomi templomi relifen. (Weindler után.) Bábaság.