Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az egyiptomiak orvostudománya
EGYIPTOMI ELMEGYÓGYÁSZAT. 75 Az egészségügyi szolgálatban bizonyos hierarchiai rendszert lehet találni. Pl. Imhotep volt a király főorvosa. Az összes orvosok főnöke pedig egy Nesmenau nevű orvos volt, de ezenkívül alsó és felső Egyiptomnak is meg volt a főorvosa, aki egészségügyminiszteri teendőket látott el. Az egyes városoknak, gyógytemplomoknak elöljárói és alárendelt orvosai voltak, vagyis hivatalos rangsorba osztott orvos személyzetük működött. Az egyiptomiaknál elég gyakori volt az elmebetegség előfordulása, aminek magyarázatául szolgálhat az, hogy szokásban volt náluk a rokonok, sőt testvérek közötti házasság. Az elmebetegeket — mint általában kelet népei — a démonok megszállásának tartották a dühöngő elmebajok esetében; viszont melancholiku- sokat, paranoiásokat, (kik magukat okolva, bűnbánat látszatát keltették, vagy akiknek látomásaik, hallomásaik voltak), úgy tisztelték, mint a szenteket. Ebbe az utóbbi csoportba tartozó betegeket részben a Serapisnak, részben a Saturnusnak szentelt templomokban helyezték el. A pszichózis gyógyítására alkalmazták a szuggeszciót, melyet úgy használtak, hogy előbb vallási misztikumokkal, sikeres gyógykezelések naponkénti elbeszélésével felcsigázták a beteg phantasiáját s amikor már így elő volt készítve, alkalmazták a szuggeszciót és hipnózist. A kúra utolsó felvonása a templomban történt, ahol hajnali szürkület idején a papok hangokat hallattak, melyeket a beteg félálomban Isten hangjának, illetve akaratának tartott. Végül a papok ornátus- ban, nagy kísérettel, betanított kígyókkal léptek a beteg elé és fejezték be a szuggeszciós kezelést. Más alkalommal a betegbe ,,gyógyító álmot“ diktáltak, sőt ilyen állapotban sebészeti műtéteket is végeztek. Megtaláljuk náluk a delejesség alkalmazását is. Egyik pharaó idejéből maradt fent az alábbi előírás: „Helyezd rá kezedet, hogy fájdalmát csillapítsd és mond, hogy a fájdalom megszűnt.“ A szuggeszciót, hipnózist, magnetizmust és mágiát az egyiptomiak kelet népeitől vették át, akiknél eme gyógyító eljárások fejlettebb alakban székében el voltak terjedve. A zenét is felhasználták a betegek megnyugtatására. Az egyiptomi zene aránylag fejlett volt és eléggé elterjedten művelték. Ők találták fel a hárfát, a furulyát és zenéjükben már megtalálhatók a harmónia elemei, úgyhogy zenéjük jó hatással lehetett a kedélyre. A gyógykezelésben előszeretettel alkalmazták a hashajtókat, hánytató szereket, az izzadság és vizelet hajtó szereket. Fájdalom csillapításra adtak ópiumot, hyoscyamust, alkohol tartalmú italokat; alkalmazták a különböző fém-sókat, leggyakrabban a réz és zink sóit. A gyógyszerrendelésnél a tünetek irányították őket. Pl. ikterusnál (epekőnél) ópiumot adtak, fejfájásnál men- thás bedörzsölést, szemfájásnál collyriumot, féreghajtásra cort. punic. gránát.-ot, hányás ellen korom lisztet, hashajtásra ricinust, hüvelyöblítésre fokhagymás bort, sesam liszttel készült tel75. ábra. Táncosnő gitárral. Elmebaj. Zene. Gyógyszerek.
