Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A népfajok szerepe az emberiség kultúrájában
Hippokrates: „Az orvosi művészet az összes művészetek között az első.“ A népfajok szerepe az emberiség kultúrájában. Az emberiség történetének kezdetéről, a népfajok kialakulásának idejéről biztosat nem tudunk, arra az ősi leletekből csak következtethetünk. A történelmi idők kezdetén, amikor az ókorról beszélünk, már kialakult népfajokkal találkozunk. Eltekintve a néger és egyéb primitív népfajoktól, melyeknek se műveltsége, se orvostudománya nem volt, csak négy ősnépfaj- jal fogunk foglalkozni, amelyek már a legrégibb időben is szerepet játszottak a világtörténelem színpadán és amely népfajoknak a későbbi idők folyamán művelődéstörténeti és orvoskul- túrális jelentősége volt. Ezek közül 1.) Ázsia keleti részein és szigetein, mint őshazában a kínaiak és malájok laktak, ahol megmaradtak 6000 éven át. A kínaiaknál már 6000 évvel ezelőtt kikristályosodott az államforma, a művészet, a tudomány, sőt az egész élet és abban a megmerevedett formában maradt meg orvostudományuk is egész napjainkig. 2.) A másik ősnépfaj: a turáni, az Uraitól keletre eső területen lakott, mint őshazában. A szumirok törzse legelső kultúrnépe volt a világnak. Hatalmas kultúrájukból fejlődött ki később az asszírok és babylonok műveltsége, valamint orvostudománya. A szumírokkal rokonnépek közül a közös őshazából a műveltséget és orvostudományt az etruszkok az Apennini félszigetre, a palazgok, a görög félszigetre vitték magukkal. Műveltségük és orvostudományuk képezhette alapját a későbbi időkben a görögök és rómaiak orvostudományának. A másik törzs Koreán keresztül malájokkal és kínaiakkal vegyülve alakult át japánokká, akiknek kultúrája és orvostudománya kínai befolyás alatt fejlődött a múlt század 60-as évéig, amely idő óta modern japán orvostudomány alakult Népfajok az orvos- tudományban.
