Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél

A PRIMITIV NÉPEK SEBÉSZETE.

41

33. ábra.

Lékelt koponya gyógyulva Uj Britanniából a (bécsi természettörténelmi múzeumból. Zdekauer után).

(A primitiv népek által végzett eme műtétek jó eredményeivel szemben az 1800-as évek elején Desault minden trepanáltja és Malgaigne 1835—36-ban operált betegei mind meghaltak.

Nem egy primitiv nép tövisekkel hályogot is operál. Ezeket a kezdetleges műszereket a kultúra előhaladásával bronzból, vasból készült műszerek váltották fel, amire példát úgy a kelet kulturnépeinél, mint Európa szivében is találunk.

A fülgyógyászat elemeit is fel lehet náluk találni. Pl. Egyes afrikai törzsek a fül betegségeinél keskeny csövön át fújnak a fülbe. Kétségtelen, hogy fülgenye- zés esetén e réven a genyet el lehet távolítani, és ez a kezelési mód jó eredménnyel jár.

Az ős-kor sebészeti tudományáról, az akkori ,,sebészek“ ügyességéről és bátorságáról csak a csontmaradványok alapján vonhatunk következtetést.

Ezek az adatok sejtetik, hogy a pusztúlásnak áldo- zatúl esett lágy részeken is bizonyára nagy ügyességgel végeztek műtéteket.

Csodálatos, hogy a művelődés úgy Ázsiában, mint Európában kb. a Kr. e.

4000 év körül vette kezdetét, és mind két helyen csaknem hasonló magasságot ért el. (Ázsiában az indusoknál és babvlonoknál, Afrikában az egyiptomiaknál. Európában a keltáknál, etruszkoknál látjuk a művelődésnek csaknem egyidőben való hasonló megindulását.) Európában a neuchateli tóban, Marin közelében felfedezett cölöpépítmériyek környéké35. ábra. Délafrikai csodadoktor bennszülött fülét befuvással gyógyítja. (Wilke után.)

34. ábra.

Kő-kés Ausztráliából. (Bertels után).