Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Orvosi tudás a történelem előtti időkben, illetve primitív népeknél
54 A BELGYÓGYÁSZAT ŐSKORA. Orvosi tudásuk. kodás módja alapján hasonló körülmények között, hasonló elképzelésekhez jut.“ Ebből az egységes gondolkozásmódból és gyógykezelésből az analógia révén következtethetünk az őskori ember gyógytudására. Miként az őskori emberek első rajzai, szobrai és egyéb művészete olyanszerű volt, mint a mai primitív népek művészete, épúgy orvosi tudásuk is valamikor olyan lehetett, mint a mai primitív népeké. (Az amerikai indiánok Columbiában ugyanolyan kőszerszámokat készítettek, mint az európai kőkorszakbe'li ember.) Az őskor emberének „orvostudományáról beszélni természetesen nem lehet. A legrégibb idők betegségeiről sem tudhatunk sokat, csak annyit, amennyi az ősi idők „emlékeiből" a megmaradt csontokból megállapítható. Virchow megállapítása szerint az arthritis deformans és az arthritis rheumatica azok a betegségek, melyek az akkori nedves barlang lakások miatt gyakoriak voltak az ősnépeknél, sőt még a történelem hajnalán az egviptomiaknál is, amint azt a múmiáknál és az őskori sírok csontleleteiből meg lehet állapítani. A tuberculosis már akkor pusztította az emberiséget, mire bizonyság a Heidelberg közeléből napfényre került őskori csigolya, melyen jól felismerhető a tbc. roncsolása. Egyéb őskori csontokon csontvelő gyulladás és rachitis okozta elváltozásokat lehet megfigyelni. A csontvelőgyulladások (úgy a spontán létrejöttek, mint a törésekhez társúlók) aránylag gyakoriak volt- tak, amint azt alább látni fogjuk. Az angolkórra jellemző csontelváltozásokat és a kretin- koponyákra jellegzetes stigmákat is meg lehetett találni ezekben az őskori sírokban. Bizonyos, hogy az ókor művelt népei is átestek azon a fejlődési fokon, amelyen a mai primitív népek vannak. Náluk az orvostudomány annak idején ugyanolyan körülmények között, hasonló ösztönök és megfigyelések alapján indult fejlődésnek, mint azt a primitív népeknél ma láthatjuk. Betegségük esetén az emberek sátraikba, barlangjaikba húzódtak meg, amint az állatok is elvonúlnak, ha betegek. A kultúra legalacsonyabb fokán levő emberek világszerte a természetfeletti erőket és szellemeket tekintették a betegségek 17. ábra. Krapinai ember arthritis deformansa. (Wilke után.) 18. ábra. Csontvelő- gyulladás a byciskala-i sipcsontban. (Jäger után.)
