Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Az orvostudomány célja
Az orvostudomány célja. Az orvostudomány — ha primitív alakban is — oly régi, mint maga az ember. Amikor az ősember igyekezett a létért való küzdelemben életviszonyait megjavítani, ugyanakkor törekedett betegségeiben is gyógyulást találni. Az ősember a geológiai, földrajzi, meteorológiai adottságokon, az időjárás viszontagságaival szemben vándorlásokkal, ruházattal, barlanglakásokkal próbált magán segíteni. Élete függvénye volt az ásványi-, növényi- és állati világnak. A táplálkozással kapcsolatban megismerte azok hatását egészségére, betegségére. A betegségek és sérülések gyógyítása az őskorban úgyszólván csak az élet fenntartását szolgálta, ezzel szemben a mai orvosi működésnek három célja van: 1. ) A betegségek megelőzése azáltal, hogy igyekszik egészséges életviszonyokat teremteni, a rendes életműködést fenntartani, és a szervezetet minden betegséget okozó tényezőtől megóvni. 2. ) A betegségek meggyógyítása. Ez a kóros életműködést igyekszik megszüntetni, a szervezet gyógyító erejét alátámasztani és a betegség okát kiküszöbölni fizikai, kémiai, élettani és lelki behatásokkal. 3. ) Az emberfaj nemesítése, az átörökölhető betegségek és a degenerált utódok létrejöttének megakadályozása. Ez az utóbbi törekvés (az eugenika) magas fokot ért el az állattenyésztés, valamint a kertészet terén, de az emberi nem eugenikája még gyermekcipőben jár. Amíg a gyógyítás legősibb formájától a mai modern orvos- tudományig eljutott, évezredek alatt száz- és százezernyi orvos szorgos munkálkodására volt szükség. Működésükben csaknem minden korban figyelembe vették a geológiai, klimatikus viszonyokat, a fürdők hatását, az ásványokat és mondhatni az egész növény- és állatvilágot. A külvilágnak, az ember környezetének hatása az ember életére és egészségére, valamint betegségére közismert és azzal oly szoros viszonyban van, hogy az alól se beteg, se orvos nem vonhatja ki magát. Az ember a növény- és állatvilágból nyeri táplálékát és mindazon anyagokat, melyek egészségének megvédésére szolgálnak. Egyúttal mindezek a tényezők betegséget is okozhatnak nála. A gyógyítás célja minden időben ugyanaz volt: a beteg ember egészségének visszaadása. E célból figyelték már a régi orvosok a betegség lefolyását, a különböző szereknek gyógyhatását.
