Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
Vitruvius. Soranos általa gyorsabban következzék be gyógyúlás. A kezelésekre normát dolgozott ki. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Vitruviusnak, az építésznek műveit, ki működésével kapcsolatban egészségügyi kérdésekkel is foglalkozott. így pl. felhívta a figyelmet arra, hogy az ólommal dolgozó munkások, sőt a vízvezeték ólomcsöveiből ivó emberek is kaphatnak ólom-mérgezést. Leírta annak tüneteit. Rámutatott arra is, hogy az egyes vidékeken tapasztalható golyvát az ivóvíz okozza. A fent említetteken kívül Valgius Rufus, Tullius Bassus és még többen voltak, kiknek neve fentmaradt, de mivel az orvos- tudomány egyik ágában sem alkottak újat, nem érdemes velük foglalkozni. Annál nagyobb jelentőségre emelkedett a Kr. utáni II. században Soranos. Az Sudhoffnak a nézete Soranosról, hogy ő az első az ókori szerzők közül, aki szakított korának előítéletével, mivel orvos és férfi létére vette magának a fáradtságot, hogy a női betegségek és szülések esetén megvizsgálja a nőket és a vizsgálat alapján állítsa fel a diagnózist, valamint elő írja a gyógykezelést. Soranos szakított az orvostudomány addig tapasztalt misztikus felfogásával, kezelési módjával is és ész-szerű módon, tiszta logikával kutatta a betegségek okát. Figyelmet fordított a szervek anatómiai megismerésére meg kórbonctani elváltozásaira. Általános orvosi felfogása a solidar-patológia felé hajlott, ami azt jelentette, hogy szerinte a betegségeknél nem a folyékony részek, hanem a szilárd részek (solidae partes) birnak döntő befolyással. A szilárd részekben elképzelt pórusok viselkedésétől függ az egészség, illetve a betegség. Kórbonctani gondolko165. ábra. 166. ábra. Kötözési rendszerek Soranos könyvéből, Kr. u. 900-ból. (llberg után). A METODISTÁK ORVOSTUDOMÁNYA. EMPIRIZMUS.
