Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
A METODISTÁK ORVOSTUDOMÁNYA. 201 nak köszönhette. Orvosi világnézete szerint a szervezet apró kis atomokból áll. Az életet, valamint a betegséget mechanikus alapon fogta fel. Az atomok az emberi szervezetben egymással hol szorosabb, hol lazább összefüggésben vannak és egymásra nyomás, taszítás vagy dörzsölés alakjában hatnak. Ép így atomokból állanak az életnedvek és a pneuma. A lélek szerepe ezen apró kis atomoknak egyensúlyban tartása az érzékszervek révén. Ha az atomok mozgásában zavar áll be, létre jön a betegség. Ezek alapján Asklepiades a szolidáris és humorális pathológiát egyesítette. Gyógykezelésének a célja volt a normális atom mozgások helyreállítása, diétával, vízkúrával, massage-al, tornával, légváltozással és csak kis mértékben igyekezett azt gyógyszerrel elűzni. E gyógymódok rendszeres kiépítésével hasznára volt az orvostudománynak. Híre messze elterjedt, úgyhogy a római arisztokráciának nagyrabe- csült és kedvelt orvosa volt. Gyógykezelés'ben alkalmazta az érvágást és köpülyözést; a hasvízkórt pungálással gyógyította; az életmódot, sétát, lovaglást, tornát, étrendet szigorú szabályok szerint írta elő. Mint első ajánlotta súlyos torokgyulladásnál a légcsőmetszést Tudta, hogy a láz fontos gyógyító factor a szervezetben és hogy az epilepsia régi agy sérülés következménye. Elvül vallotta, hogy a gyógykezelésnek „tuto, cito et iucunde“ kell történnie. A hippokratesi (Kos) tantételekkel szemben, amely a gyógyulásban a természet erőinek tulajdonított icntos szerepet, azt hirdette a knidosi iskola felfogása szerint, hogy a természet erői a gyógyúlásban nem számítanak, hanem csak az orvos tud a betegen segíteni. Az orvosi működésnél az alapos képzettséget és tudást tartotta fontosnak. Élesen szembehelyezkedett a korában elterjedt sarlatánsággal, azokat hévvel ostorozta és helyükbe a tervszerű, természetes gyógymódokat vezette be. Épen ez a körülmény volt az, ami által a házi gyógykezeléshez szokott rómaiakat a maga részére megnyerte. Számos tanítványa közül Antonius Musa vált ki, aki később Augustus császár udvari orvosa lett. E minőségében egészségügyi tanácsadója volt a császárnak. Neki köszönhető, hogy Augustus alatt az orvosi rend helyzete ,az egészségügy és a katonaorvosi intézmény nagy előhaladást tett. Asklepiades legkiválóbb tanítványa Themison volt, aki igen fiatalon nagy hírnévre tett szert. Krisztus előtt 50-ben maga elé tűzte azt a feladatot, hogy ügyes és gyakorlatban képzett orvosi utánpótlásról gondoskodjon. E célból nagyszerű módszert (Me- thódust) dolgozott ki a fiatalság tanítására, melyről ezen irányzat a nevét is vette. Abból a gondolatból indult ki, hogy a szervek bizonyos tónusban vannak egészséges állapot esetén. Annak ellazúlása, illetve feszesebb volta (status laxatus et strictus) betegséget okozhat. Nála, mint elsőnél jut kifejezésre a solidar pathologia. Rámutatott arra, hogy az egyes szervek bizonyos működési viszonyban vannak egymással, amit ,,con- sensualitásnak“ nevezett. E felfogás alapján gyógykezelés- sében arra törekedett, hogy áthangolja a beteg szervezetet Themison.
